A probléma valós, az elektromos autók 40 km/h-ás sebesség alatt annyira halkak, hogy szinte észrevehetetlenek. Erre a problémára jelent megoldást az az új szabályozás, melynek értelmében jövő júliustól már nem lehet úgy értékesíteni elektromos autót, hogy az ne lenne felszerelve valamilyen hangkibocsátó eszközzel, ami 40 km/h-ás sebesség alatt elég hangosan szól ahhoz, hogy az autó észrevehető lehessen – írja a 444.hu
A egész EU területére kiterjedő szabályozás szerint a korábban értékesített elektromos autókat 2021-ig kell pótlólag felszerelni a hangkeltő eszközökkel.
A szabályozás egyik élharcosai a vakok és gyengénlátók voltak, akiket aztán tényleg életveszélybe sodortak a szinte hangtalanul suhanó elektromos autók. De hogy a probléma minden gyalogost érint, azt a közlekedésbiztonsági statisztikák fényesen bizonyítják. A brit adatok alapján az elektromos autók 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek részesei gyalogosgázolásoknak. Egy másik felmérés szerint a vakok és gyengénlátók 93 százalékának vannak nehézségei az elektromos autók észlelésében.
A helyzet megoldása azért vált égetővé, mert például Nagy-Britanniában 2013-ban még csak 3500 elektromos autót regisztráltak, de most már 140 ezer ilyen közlekedik az utakon.
A jelenlegi elképzelések szerint az elektromos autók 40 km/h-ás sebesség alatt fehér zajt árasztanak magukból. Ez egyrészt az autó utasainak se zavaró, mert kellemes hang, másrészt nagyon elüt a környezet zajától, és rendkívül pontosan azonosítható a hang forrása. (Via The Guardian)
A Tesla tulajdonosa olyan poént tolt Twitteren, amitől néhány részvényes biztosan a szívgyógyszere után nyúlt. – szúrta ki a player.hu
A zseniális feltaláló vasárnap reggel egy sejtelmes üzenetet rakott ki Twitterre, amiben csak annyi állt: „Fontos hírek jönnek néhány órán belül”.
Április elseje ide vagy oda, erre azért mindenki izomból felkapta a fejét, hiszen ha Elon Musk bejelent valami fontosat, akkor általában meghódít egy új bolygót vagy feltalál valamilyen új közlekedési eszközt, esetleg teljesen megváltoztatja a városokat. Nos, most nem ez történt, ugyanis néhány óra feszült várakozás után jött a várva-várt tweet:
A Tesla csődbe ment!
Tesla Goes Bankrupt
Palo Alto, California, April 1, 2018 — Despite intense efforts to raise money, including a last-ditch mass sale of Easter Eggs, we are sad to report that Tesla has gone completely and totally bankrupt. So bankrupt, you can’t believe it.
„Minden erőfeszítésünk ellenére, hogy valahogyan pénzt szerezzünk (beleértve egy utolsó esélyként megragadott nagy húsvéti tojás-kiárusítást), sajnálattal kell közölnünk, hogy a Tesla teljesen és totálisan csődbe ment. Annyira csődbe mentünk, hogy el sem hiszed.”
Figyelembe véve, hogy a Tesla masszívan veszteséges, ezt a viccet Elon Muskon kívül valószínűleg egy épeszű cégvezető sem vállalta volna be, de ő nem állt le itt. A következő posztjában arról tájékoztatta a követőit, hogy bár a csődnek rengeteg fázisa van, a Tesla ebből már az összeset kipipálta. Ezután pedig még egy képet is posztolt magáról, amint éppen teljesen csődbe van menve.
Musk szerencséjére a részvényeseknek van humorérzékük, a Tesla papírjai legalábbis nem zuhantak be a bejelentés hatására.
Az újabban elektromos autókkal foglalkozó Handras (Korábbról Apple termékek viszonteladójaként, valamint bloggerként lehet ismerős sokaknak), érdekes kísérletnek vágott neki, BMW I3-asával.
A videóval azt szerette volna demonstrálni, hogy az elektromos autók visszatöltése mennyire hatékony, ha nem a fékpedállal fékezzük az elektromos autót, hanem úgymond a gáz elvételével, ami ezeknél a rendszereknél nagyon is hatékony fékezési mód
Handrás és tesztpartnere nyilván vészhelyzet esetén a fékbe taposott volna, minden esetre elég meggyőző, amit bemutattak!
Fő riválisa lesz a Renault Zoe-nak. 2020-tól várható, hogy jelen lesz a piacon.
A Corsa összes verziója a spanyolországi Zaragozában lévő gyárban készül majd, ez lesz az első üzeme PSA-csoportnak Európában, amely teljes elektromos Opel/Vauxhall modelleket gyárt majd – írja az Automotive News.
A rengeteg villanyautót a környezettudatosság jegyében kapták az amerikai rendőrök, de nem használják őket, vagy ha igen, akkor nem arra, amire kellene.
A Los Angeles-i Rendőrség 2016-ban büszkén jelentette be, hogy 100 darab vadonatúj autóval bővül a flottája. De nem ám akármilyen járgányokkal, hanem tisztán elektromos hajtáslánccal rendelkező BMW i3-asokkal, melyeket vészhelyzeteken kívüli felhasználás céljából és a járműpark zöldebbé tételének szándékával vehettek át a rend őrei.
Azóta eltelt másfél esztendő és most kiderült, hogy a lokálisan zéró károsanyag-kibocsátású városi járműveket eddig szinte alig használták. Az i3-as BMW-k legtöbbjével alig néhány száz kilométert tettek csak meg és még a legtöbbet használt példányokba is csupán néhány ezer kilométert tettek a rendőrök.
A 10 millió dolláros kiadást jelentő flotta autóit ráadásul sokszor nem hivatali, hanem magán jellegű ügyek intézéséhez használják. A CBS televízió munkatársai az egyik rendőrt azon kapták, hogy manikűröshöz ment az egyik i3-assal, egy másik rendőr pedig felvett egy utast az egyik helyi oktatási intézménynél és utána ebédelni mentek a kocsival.
A rendőrség vezetője az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az i3-as projekt összességében véve sikeresnek mondható, és vizsgálatot ígért az autók személyes jellegű használata kapcsán.
Nincs mese, a kőkemény sportkocsikat gyártó olaszok is egyre inkább az elektronokra fókuszálnak.
A Ferrari első embere a múlt héten beszélt arról, hogy az olasz vállalat a közeljövőben ki fog jönni egy elektromos szupersportautóval. Most pedig arról szólnak a híradások, hogy a Lamborghini is villanymotort fog szerelni érkezőben lévő új csúcsmodelljébe.
A Lamborghini nem éppen tegnap, hanem még 2011 elején leplezte le aktuális high-end sportkocsiját, az Aventadort, melynek utódja minden valószínűség szerint 2020 magasságában fog bemutatkozni. Maurizio Reggiani, a vállalat kutatási és fejlesztési részlegének az igazgatója most azt nyilatkozta, hogy az Aventador utódja kapcsán a Lamborghininek el kell döntenie, hogy mi legyen a villanymotorok jövője a szupersportkocsikban.
Reggiani szerint a legnagyobb kihívást az elektromos hajtáslánc által képviselt extra tömeg jelenti, illetve az, hogy az elektromotoros új Lambónak is igazi szupersportkocsinak kell maradnia. Egészen biztos, hogy az Aventador aktív aerodinamikai megoldásokat használó utódja nem villanyautó lesz, hanem egy a Ferrari LaFerrarihoz hasonló fejlett hibrid, melynek fő erőforrása egy változatlanul V12-es erőforrás lesz.
A korábbi pletykák arról szóltak, hogy az új csúcs Lamborghiniben egy 800 lóerős 7 literes V12-es szívómotor kap helyet, más források pedig egy két darab villanymotorral kiegészített V8-as motorról, illetve 1 000 lóerős összteljesítményről tettek említést.
Ezek az öregecske gépek mutatnak igazán különlegesen a Teslák, BMW i3-asok közt zöld rendszámmal.
Egy olyan Skoda Favoritot kínálnak eladásra egy cseh oldalon, amely gyárilag volt elektromos hajtású. A fehér kocsi a leírás szerint kiváló egészségnek örvend, nincs rajta rozsdásodás.
Az 1992-es gyártmányú abban az időben készült, amikor a csehek kísérleteztek ilyesmivel is és volt az elektromos Favoritnak egy rövidebb változata, Skoda Shortcut néven.
Ezek, az alig pár darabos szériák Svájcban kötöttek ki és néhány más nyugati országban. Érdekesség még, hogy a cseh posta is használt elektromos Skodákat ebben az időszakban Eltra néven.
A mostani Favorit egyébként Németországból származik. Kívülről nincs is semmi extra rajta egy széria modellhez képest, maximum a kipufogó hiánya. A motortérben már inkább, mert egy 15.3 kilowattos elektromotorja van, és 6 voltos 180 Ah-s ólom-savas akkumulátorokról kapta a muníciót.
A hivatalosan Favorit 135 LS jelölésű autóból átalakított járművet sajnos papírok nélkül adják és még egy apróság hiányzik, nincs a kocsihoz töltőkábel. Az ára nem feltétlen sokkoló a ritkaságát tekintve, 100 ezer koronát kérnek érte, amely 1,2 millió forintnak felel meg.
Kormányok és autómárkák sorra jelentik be az elektromos autókkal kapcsolatos terveiket, de félő, hogy nem lesz elég és megfelelő akkumulátor.
Norvégia 2025-től, India 2030-tól, Nagy-Britannia és Franciaország 2040-től tiltaná be a benzin- és dízelüzemű autók eladását.
Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy csak idő kérdése, mikor követi őket Berlin is a robbanómotorok betiltásában. A világ legnagyobb autópiacával rendelkező és a légszennyezéstől fulladozó Kína pedig a minap közölte, szintén fontolgatja, hogy menetrendet állít fel az átállásra. Brüsszelben azt rebesgetik, hogy az Európai Bizottság az autógyártók számára 2030-tól kötelező kvótákat határozna meg az elektromos járgányok gyártására.
Az autóipar veszi az adást. Maguk a gyártók sem fukarkodnak a becsvágyó bejelentésekkel. A svéd–kínai Volvo azt ígéri, hogy 2019-től minden új modellje elektromos hajtású lesz. A göteborgi központú márka 2025-ben már egymillió elektromos autót adna el Kínában, ahol azt tervezik, hogy erre az időre az elektromos és hibrid modellek az új eladások legalább ötödét adják majd. Magában Kínában 2016-ban 28 millió autót gyártottak, ami a globális termelés majd harmada.
A kínai autózás drasztikus megváltoztatásához a francia–japán Renault–Nissan, valamint az amerikai Ford és General Motors (GM) is hozzá akar járulni, a Ford például 70 százalékra növelné a Kínában eladott elektromos változatainak arányát.
Elektromos autó töltése Újdelhiben. Lesz egy kis áramszünet?
A német Volkswagen-konszernhez tartozó Audi a kínai Hanergy Grouppal együtt azon dolgozik, hogy elektromos modelljének a tetejét napelemmel ötvözze, az így nyert áram – mentesítve az akkumulátort – például a légkondicionálót vagy más elektromos berendezéseket látná el. A prototípus még az idén elkészülne.
Az Audi egyébként nemrég jelentette be, hogy 2022-ig 12 milliárd dollárnyi költséget takarít meg, és ezt az összeget a károsanyag-kibocsátást nullára csökkentő technológiák kidolgozására fordítja. Az ingolstadti gyár az évtized végére három akkumulátoros változatot tervez. A Ford ugyancsak költséglefaragással – a következő öt évben 14 milliárd dollárral – segítené a zöld modellek kifejlesztését. A Mercedest gyártó német Daimler sem akar lemaradni. Tíz új elektromos modellel jelenne meg a piacon, amelyek arányát a globális eladásaiban 2025-re 15–25 százalékra növelné, és ennek érdekében a következő években 10 milliárd eurót fektet be. Ugyanakkor mind az Audi, mind a Ford – és valószínűleg a többi versenytárs is – szeretné megtartani a 8 százalékos profitrátát.
Teljesen felbolydult az iparág, mert a politikusok egymásra licitálva versenyeznek, melyik ország lesz hamarabb zöldebb. Jelenleg a világon az elektromos és a hibrid autók mindössze 3 százalékkal részesednek az eladásokból, a növekedési elvárások tehát meglehetősen optimistának tűnnek. Ráadásul a világ egyik vezető villanyautó-gyártója, az amerikai Tesla ősszel közölte, hogy új modelljéből, a Model 3-ból az idei harmadik negyedévben mindössze 260-at sikerült elkészíteni. Holott ez év végére már heti 5 ezret, jövőre pedig ennek a dupláját tervezték.
A kaliforniai vállalat „gyártási szűk keresztmetszetekről” beszélt, és könnyen lehet, hogy az egyik az akkumulátorral kapcsolatos. Márpedig az elektromos autók remélt elterjedésének alapvető feltétele az akkumulátorok forradalmi fejlődése. Tény, hogy az autókban használt lítiumionos akkuk ára a McKinsey tanácsadó cég szerint 2010 óta 80 százalékkal csökkent, de még mindig túl magas. A GM Chevrolet Bolt modellje – állami támogatások nélkül – jóval több mint 30 ezer dollárba kerül, és a teljes autó árának 40 százalékát az aksi teszi ki. Még legalább egy évtizedre lesz szükség ahhoz, hogy a műszaki fejlődés és a tömeggyártás révén a villanyautó ára versenyképes legyen a benzines vagy dízeles járgányokéval.
Szűk keresztmetszetet okozhat, hogy egyszerűen nem lesz elegendő akkumulátor az eladni kívánt elektromos autókba.
Az autógyártók a becslések szerint a következő két évtizedben 240 milliárd dolláros piaccá bővülő akkuiparágban is lépést akarnak tartani. A Tesla 2014-ben jelentette be, hogy – a japán Panasonickal közös – óriásgyárat (Gigafactory) épít. A nevadai monstrumot, amelyben már el is kezdődött a gyártás, New York államban követte a második, a következőket pedig a tervek szerint Ausztráliában és Európában húzzák majd föl.
A Panasonic által Japánban kifejlesztett, a dél-koreai Samsung és LG révén tömegesen gyártott akkumulátortermelése pedig egyre inkább Kínába összpontosul. A még világelső Panasonicot két kínai vállalat követi. Az egyik az elektromos autókat és buszokat is gyártó BYD, amelyben Warren Buffett amerikai befektető Berkshire Hathaway alapja 10 százalékos részesedést szerzett, a másik pedig a CATL, amellyel a GM tervez közös aksigyártást. A pekingi kormány állami támogatásokkal és adminisztratív eszközökkel azt akarja elérni, hogy Kína legyen a világ akkugyártásának a központja. A Daimler – miután az idén félmilliárd eurós beruházással németországi akkumulátorüzem építését jelentette be – arról adott hírt, hogy kínai partnerével, a BAIC Motor Corporation céggel közösen 735 millió dolláros beruházással akkugyárat létesít az ázsiai országban.
A tamáskodók szerint azonban az elektromos autóknak is vannak korlátaik. A jelenlegi lítiumionos akkutechnológiával egy töltés legfeljebb 500 kilométer megtételére elegendő. A cellák károsodása nélkül pedig a szupergyors töltés – egyelőre – megoldhatatlan.
Az is kérdés, hogy a meglévő elektromos hálózatok hogyan bírják majd a terhelést, ha egyszerre villanyautók millióit csatlakoztatják a rendszerre, és egyáltalán lesz-e elegendő töltőállomás. További dilemma: van-e ökológiai értelme az elektromos autózásnak, amennyiben az áramot – mint például Kínában – főként még a szénerőművek termelik?
Az innovációkban bízók azonban rámutatnak, hogy a nap- és a szélenergia terjedésének várható ütemét és gazdasági létjogosultságát még a szakemberek is rendre alábecsülték. Meglehet, hogy a zöld autózással is hasonló történik, és míg nem jelenik meg a minden tekintetben életképes alternatíva – például a remélt hidrogénüzemű hajtás –, addig a villanyautók középtávon a városokban mindenképpen megoldást jelenthetnek a légszennyezés jelentős csökkentésében. Az autógyártók így megpróbálnak előremenekülni.
A cikk a HVG 2017/41. számában jelent meg.
Támogatott link:
Akárhogyan is, de napelem nélkül drágább lesz az egyre inkább elektromosságra épülő világunkban az eszközeink, például villanyautónk üzemeltetése.
Egyelőre nem tudni, miként, mikor vezetik be a villanyautók új adóját – írja az autonavigator.hu
Állítólag a kormányon belül is vitát szült a villanyautókba töltendő áram megadóztatása, idén aligha születhet meg az erre vonatkozó törvény.
Egyelőre ingyenesek a közterületi villanyautó-töltők, ám a jövő évtől akár jövedéki adó is terhelheti az autókba kerülő áramot. Most úgy hírlik, utóbbi közteher csak a kereskedelmi forgalomba kerülőekre fog rakódni
Még október végén vetődött fel, hogy a kormány már a jövő évtől megadóztatná a villanyautókba töltendő áramot, ám a Magyar Nemzet mai száma arról ír, hogy a kérdés heves vitákat szült a kormányzati körökben is, így a korábbi tervekkel ellentétben szinte kizárt, hogy idén megszülessen a jövő évi bevezetéshez szükséges szabályzás. Úgy tudják, a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek: távozik a posztjáról a tárca azon osztályának vezetője, amelyik az áramadótörvény előkészítését végzi.
Míg a korábbi törvénytervezetekben még az szerepelt, hogy
amint áthalad az áram az elektromos töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik.
Ugyanakkor később olyan – a józan ész szerinti – nyilatkozatok hangzottak el, hogy ez az adó csak a kereskedelmi forgalomba kerülő “töltőáramot sújtaná, azaz az otthoni konnektoroknál nem jelenne meg a jövedéki adó, melynek jelenlegi mértéke a benzin esetén literenkénti 120 (!) forint. Bár az áram jövedéki adója elvileg azért kerülne bevezetésre, hogy ellensúlyozza a villanyautózás terjedése miatti adókiesést, ám olyan egyelőre nincs. Hazánkban nő az üzemanyagfogyasztás, így az abból befolyó jövedéki adó mértéke is, az első félévben utóbbi 291 milliárd forintot tett ki.
Várhatóan idén már nem készül el az új jogszabály az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról – írta a Magyar Nemzet szerdán iparági forrásokra hivatkozva.
A törvény pontos szövegét továbbra sem dolgozták ki a nemzetgazdasági tárca szakértői, nem zajlottak le a szakmai egyeztetések sem, és egyelőre a kormányzaton belül is vita van az adóztatás mértékéről és mikéntjéről – közölte a Magyar Nemzet.
A lap szerint többek között továbbra sem dőlt el például az, hogy minden elektromos autóba töltött villamos energiára kiveti-e a kormány a jövedéki adót, vagy csak a töltőállomásokon eladott energiára.
Egyre több jel mutat arra, hogy a mozgáskorlátozott igazolványos csalások után újfajta visszaélésekkel próbálhatják néhányan megúszni a fizetős parkolást. Eláruljuk, elméletileg miféle módszerekrel lehetséges ez, a rendőrség pedig azt, hogy milyen büntetéssel számolhatnak azok, akik jogtalanul teszik fel autóikra a zöld hatósági jelzést. Akad ugyanakkor egy bökkenő: nehéz kiszűrni a csalókat, még a VÉDA-rendszer sem alkalmas rá. – írja az origo.hu
Az első zöld rendszámot egy BMW i3 kapta meg 2015-ben
Forrás: MTI/Marjai János
Ingyenes parkolás egyre több nagyvárosban, vagyonszerzési illetékmentesség és egy sor közteher megspórolása (regisztrációs, illetve gépjármű- vagy cégautóadó): ezek a kedvezmények nagyon vonzóvá tették a két éve bevezetett zöld rendszámokra jogosult autókat, még úgy is, hogy a korai tervekkel ellentétben nem lehet behajtani velük a buszsávokba.
A világ legnépszerűbb villanyautója lehet az új Nissan Leaf, mivel elődja az volt. Ebből nincs fehér rendszámos
Forrás: Nissan
Zöld rendszámot a jelenlegi szabályozás szerint háromféle autó kaphat.A tisztán elektromos hajtásúak (pl. Nissan Leaf), azok a konnektoros hibridek, amelyek egy feltöltéssel legalább 25 kilométert (pl. Volkswagen Golf GTE), és azok a hatótávnövelővel ellátott villanyautók (pl. Opel Ampera), amelyek egy töltéssel legalább 50 kilométert tudnak tisztán elektromos hajtással megtenni.
A jelenlegi szabályozás hibájára jól rávilágít, hogy a közel 1200 lóerős hipersportkocsi, a Mercedes-AMG Project One is jogosult lenne a zöld rendszámra, mert 25 kilométert meg tud tenni elektromos módban
Forrás: Daimler AG
A Nemzeti Közlekedési Hatóság ezeknek az autókat 5E, 5P és 5N környezetvédelmi osztályba sorolja, csak ilyen igazolással lehet kiváltani a zöld rendszámot. Közös pont a három kategóriában a külső forrásból töltés lehetősége.
Csalók bukkantak fel
Azonban nemrég a Facebookon az Elektromos autó tippek és kérdések nevű, közel 3500 tagot számláló csoportban felbukkantak fotók, amelyen hagyományos hibrid hajtáslánccal felszerelt autók (Toyota Auris, Honda Civic, Honda Insight) láthatóak magyar zöld rendszámmal.
Ez nyilvánvaló csalás, a Toyota Auris nem kaphat zöld rendszámot, még a hibrid sem
Forrás: Elektromos autó tippek és kérdések Facebook csoport
Ilyen kocsik nem hordhatnának zöld hatósági jelzést, mivel ezekben a villanymotorok elsődleges feladata a benzinmotorok támogatása, önálló hajtásra csak pár kilométeren át képesek. Külső forrásból tölteni sem lehet őket. Az említett autóknál viszonylag könnyen ki lehetne szűrni a csalást,mert csak egyféle hibrid hajtással gyártották őket, de vannak olyan típusok is (pl. Toyota Prius), amiknek van fehér és zöld rendszámra jogosult változata is, ezeknél az azonos formájú karosszéria miatt szemre nem könnyű eldönteni, hogy trükköztek-e a rendszámmal, vagy sem. Ha valóban helytállóak a közösség információi, akkor ebből kerekedhet az elmúlt évek legnagyobb hazai autós botránya.
Kétféle csalási forgatókönyv képzelhető el
Az egyik lehetőség, amikor a zöld rendszám igénylésekor olyan dokumentumot nyújtanak be, amely valótlan tartalmú, és ez alapján a zöld rendszámot jóhiszeműen kiadja az okmányiroda. Ez az ún.intellektuális közokirat-hamisítás,amikor a közokirat valódi, mert a jogosult állítja ki, de tartalmilag hamis, mert a bejegyzett tények, adatok valótlanok, az elkövető megtévesztő magatartása miatt.
Megkeresésünkre a rendőrség azt a tájékoztatást adta, hogy az ilyen bűntettért járó büntetést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 324. § (1) bekezdés c) pontja határozza meg. Lássuk, mit is takar ez: a közokirat-hamisítás három évig terjedő szabadságvesztéssel, a közokirat-hamisítás előkészülete 1 évig terjedő elzárással büntethető. Ügyvédi irodák szerint az intellektuális közokirat-hamisítás gondatlan alakzatáért általában 1 évig terjedő börtön jár.
Utólag is meg lehet hamisítani
A másik lehetőség a csalásra az, amikor utólag festegetnek, vagy zöld fóliát ragasztanak az okmányirodától kapott fehér rendszámra, ami kimeríti azegyedi azonosítóval (ez esetben rendszámmal) való visszaélésfogalmát.
A Btk. 347. § (1) bekezdése szerint az ilyen bűntett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, kivéve, ha üzletszerűen, bűnszövetségben követik el, mert akkor 1-5 évig terjedhet a szabadságvesztés ideje. Ennél a módszernél növeli a lebukás kozkázatát, hogy csak bizonyos betűkombinációkkal (például NLE, NNB, PAV) adtak ki a hatóságok zöld rendszám sorozatokat, az ettől eltérő gyanút kelt.
A fő motiváció az lehet, hogy ne kelljen parkolási díjat fizetni
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A parkolóőr tehetetlen
A rendőrség a kérdéseinkre adott válaszában elárulta, hogy még nem találkoztak ilyen esettel, ésa VÉDA kamerák sem alkalmasak a kamu zöld rendszámok kiszűrésére.Fontos megemlíteni, hogy ha egy parkolóőr csalásra gyanakszik egy jegy nélkül parkoló autó esetében, akkor ő nem büntethet, mivel csak a rendőrnek vagy NKH-ellenőrnek van joga megállapítani a csalás tényét. Ugyanakkor egy közúti rutinellenőrzésen bárkit nyakon csíphetnek, és egy eljárás súlyos következményekkel járhat a trükközőkre.
Az amerikai vállalat sokak által várva várt új elektromos autójának nagyon lassan fut fel a gyártása.
A Tesla nyilvánosságra hozta legfrissebb negyedéves mutatóit. Ezekből kiderül, hogy a villanyautók gyártásával foglalkozó amerikai cég az idei esztendő harmadik negyedévében 619,4 millió dolláros veszteséget könyvelt el, szemben az előző esztendő hasonló időszakában regisztrált 21,9 millió dolláros nyereséggel.
A minden korábbinál nagyobb negyedéves veszteség többek közt annak következménye, hogy a Tesla 1,1 milliárd dolláros tőkeberuházást hajtott végre a három hónapos időszakban. Az árbevétel 2,98 milliárd dollár volt, ami 30 százalékos növekedést jelent.
A harmadik negyedévben 26 150 autót szállított le a Tesla, ami éves szinten mintegy 4,5 százalékos növekedésről tesz tanúbizonyságot. A vállalat első széles rétegeknek szánt, elérhető árú modellje, a 35 ezer dolláros Model 3 továbbra is késésben van: a harmadik negyedévben legalább 1 500 darabnak kellett volna készülnie, ehelyett viszont csak 260 hagyta el a gyártósorokat.
A Tesla korábban azt tervezte, hogy idén decemberben már heti 5 000 Model 3-at fog gyártani, most azonban nagyon úgy néz ki, hogy ezt a célszámot csak márciusban sikerül majd elérnie.
Közel 300 elektromosautó-töltő pontot kíván nyitni jövő májusig Magyarországon az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
A gazdasági napilap cikke szerint az e-Mobi Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával dolgozik azon, hogy e-töltés szempontjából átjárhatóvá váljon az ország.
A társaság négy nagy csomagban kívánja telepíteni a berendezéseket. A megyei jogú városokban ötven töltőhely létesül, ezek mindegyike 22 kilowattos lesz. A következő negyven, hasonló töltőt turisztikai helyszínek kapják: a Balaton és a Fertő tó térsége, illetve Tokaj. További negyven töltőt helyez el az e-Mobi kormányhivatalok közelében, főként megyei és járási hivatalok mellett. Végül az autópályák mentén húsz, 50 kilowattos berendezést helyeznek üzembe. Az említett háromszáz töltőpont úgy áll majd rendelkezésre, hogy egy berendezésen több csatlakozó is lehet.
A töltők gyártására kiírt közbeszerzési pályázat már lezárult, az 50 kW-os egységeket az Elektromotive Hungária Kft. és a francia DBT konzorciuma gyártja, a 20 kW-osokat pedig a T-Systems Europe – számol be az MTI.
Az e-Mobi sikeresen lebonyolította azt a pályázatot is, amelyben hetvenöt önkormányzat kap töltőnként másfél millió forintos támogatást, összesen 273 töltőpont kialakításához. Mivel jelenleg százhetven nyilvános töltőpont van az országban, ezek száma a fentiekkel megközelíti majd az ötszázat.
Az MVM Partner töltőállomásainak száma már megközelíti a százat, a társaság szerdán Kecskeméten adott át egy villámtöltőt, amely valamennyi elektromos autótípust képes kiszolgálni – olvasható a Világgazdaságban.
Külön termék lesz az elektromos autók töltéséhez felhasznált villamos energia, amely így külön árazást kaphat.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az év végéig elkészül az elektromobilitást szabályozó átfogó törvény tervezete, amely tartalmazza majd azt is, hogy amint áthalad az áram az e-töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik – ismerteti szerdai számában a Világgazdaság.
A gazdasági napilap cikke szerint néhány helyen már most is kérnek pénzt az elektromos autók töltéséért, de ott az eladók kiskaput használnak: becsomagolják az áram árát a parkolási díjba. Kiskapu az is, amikor az otthoni töltés árát az egyetemes szolgáltatási tarifával fizetteti meg a szolgáltató. Ezek egyelőre megengedhetők, de később nem lesz rájuk mód.
Az NGM-ben készülő törvény életbeléptetésével Magyarország az uniós direktíváknak tesz eleget. Definiálja például a szükséges fogalmakat, meghatározza az állami, illetve önkormányzati jogköröket és kötelezettségeket. A direktíva fő elvárása az, hogy átlátható és átjárható, összehasonlítható legyen az idő-, illetve a mennyiségalapú töltés elszámolása. Arra azonban nem tér ki, hogy az elektromos autók áramának értékesítését hogyan kell fizetős, kereskedelmi szolgáltatássá tenni.
A világ egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezete, a Consumer Reports véleményt mondott a Model 3-ról, amivel Elon Muskék érthető módon nem értenek egyet.
Érdekes lépésre szánta el magát a világ egyik legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezeteként ismert amerikai Consumer Reports. A Mashable beszámolója szerint a szakemberek a Tesla Model 3-at bevették a megbízhatósági felmérésbe, pedig eddig még lehetőségük sem volt arra, hogy teszteljék az autót.
A lépést azzal indokolják, hogy a Tesla másik személyautóját, a Model S-t ugyan átlag feletti csoportba rangsorolták, ám nem sokkal lépte át ezt a küszöböt az elektromos autó. És mivel a Model 3 a Model S egyszerűsített változatának tekinthető, így minden bizonnyal a megbízhatósága sem lesz olyan jó, mint a Model S esetében.
Ugyanakkor a Consumer Reports állásfoglalása nem végleges, az még változhat, ha az autót sikerül végre letesztelniük. A szervezet ugyanis minden esetben megveszi az általa tesztelt autót, hogy még véletlenül se lehessen azt mondani rájuk, hogy a cégek ezen keresztül befolyásolták volna a döntésüket. Márpedig a gyártás finoman szólva is akadozik.
A Tesla részéről a cég szóvivője jelezte, nem értenek egyet a szervezet állásfoglalásával, már csak azért sem, mert szerintük a Consumer Reportsnál senki sem tudhatja, a Model 3 létrejöttét milyen mérnöki munka előzte meg.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
