Egy ma megjelent Index cikk nagyon átfogóan ír a büntetőfékezés jelenségről, melyben minket is említenek, valamint szakértőket kérdeznek a témában.
Miközben a többség abban egyetért, hogy veszélyes szándékosan lefékezni egy másik autós előtt, sokak szerint legalább ennyire bosszantó, ha valaki a belső sávban indokolatlanul lassan megy. De mi játszódik le közben a büntetőfékezőben, és miért nem képes valaki lehúzódni, ha gyorsabban jön mögötte egy autós? Ezt boncolgatta egy közlekedési szakjogász, egy pszichológus és a Kreszprofesszor segítségével az Index.hu
A fedélzeti kamerák felvételeivel ma már könnyebben lehet bebizonyítani a büntetőfékezést, ami közúti veszélyeztetésként bűncselekménynek számít. Azon túl, hogy a vétkesnek azonnal elveszik a jogosítványát, akár börtönbüntetést is kaphat.
Ilyet nem szabad csinálni, ezt megtanultam egy életre. Bocsánatot kértem minden érintettől, mert aki hibázott, az egyedül én voltam, és megérdemlem a következményeket! – – ezt írta az a 23 éves férfi, aki március végén megelőzött egy beteget szállító, szirénázó mentőautót Marfűn, majd befékezett előtte.
Szerencsére nem lett baleset belőle, mert a rutinos mentősofőr idejében meg tudott állni. Közúti veszélyeztetés gyanúja miatt eljárást indítottak a befékező ellen, és azonnal elvették a jogosítványát.
A vétkes azt nyilatkozta, hogy az bosszantotta fel leginkább, hogy miért haladt ilyen lassan a mentős (50-60 km/h), miközben sérültet visz. nyilvánosan bocsánatot kért, de tagadta, hogy büntetőfékezett volna.
Perdöntő bizonyíték lehet a fedélzeti kamera felvétele – írja a portál
Oldalunk fennállása óta mi is rengeteg olyan hazai felvételt osztottunk meg, ahol autósok előszeretettel próbáltak büntetőfékezéssel megleckéztetni egy másik közlekedőt. A fedélzeti kamerák segítségével ma már könnyebben csípik nyakon az agresszív sofőröket és már a bíróságon is perdöntő bizonyíték lehet egy-egy felvétel.
KAPCSOLÓDÓ:
Bár a felvételek gyakorisága miatt úgy tűnik, az utóbbi időben megnőtt a büntetőfékezések száma, az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint inkább csak arról van szó, hogy a fedélzeti kamerák miatt nagyobb láthatóságuk lett ezeknek az eseteknek.
Hirdetés
Persze szerepet játszhat az is, hogy évről évre több autó jelenik meg az utakon, és így statisztikailag nő a konfliktusok esélye. Ráadásul egyre komolyabb teljesítményű autókat árulnak, és a reklámokban is a biztonságot sugallják a vevőknek, így a sofőrök bátrabban mennek bele egy ilyen szituációba.
Sokan elfelejtik, hogy a büntetőfékezés baleset nélkül is bűncselekmény
Amikor dühében valaki hirtelen befékez egy másik autós előtt, valószínűleg meg se fordul a fejében, hogy a veszélyeztetéssel bűncselekményt követhet el, és akár börtönbüntetést is kaphat.
Nem minden büntetőfékezés számít közúti veszélyeztetésnek, csak akkor, ha közvetlen veszélyhelyzet alakul ki. Ez azt jeleni, hogy térben, időben és helyre koncentrálva közvetlenül fennáll a személyi sérülés lehetősége.”
„Bizonyos tekintetben a halálos közúti baleset gondatlan okozásánál is súlyosabb, mert a veszélyhelyzet előidézésében szándékosság terheli a vezetőt” – teszi hozzá Borbély Zoltán közlekedési szakjogász. Nem arról van szó, hogy például tolatás közben figyelmetlenségből elüt valakit egy autós, hanem kifejezetten a veszélyeztetés a célja.
Ilyen esetben legtöbbször azonnal bevonják a vétkes jogosítványát, a büntetés pedig akár 3 év szabadságvesztés is lehet.
Ennél pedig akár több is lehet, ha halálos kimenetele lesz a balesetnek. A szakjogász azt mondja, általában felfüggesztett szabadságvesztést szoktak kiszabni, végrehajtandó büntetés akkor lesz, ha már korábban is elkövetett hasonló jellegű bűncselekményt az illető.
Felvétel nélkül nagyon nehéz megállapítani, hogy ki is volt valóban a vétkes,egy büntetőfékezésből történt esetleges ütközésnél.
„A KRESZ úgy szól, hogy olyan távolságban kell követnünk az előttünk haladót, hogy annak hirtelen fékezése esetén is meg tudjunk állni” – mondja Pető Attila, Kreszprofesszor. Alapesetben tehát az a hibás, aki hátulról belemegy az előtte haladó autóba.
Viszont arra is van szabály, hogy a másik jármű előtt INDOK NÉLKÜL befékezni nem szabad.
KAPCSOLÓDÓ:
A büntetőfékező sofőr könnyen mondhatja azt, hogy beszaladt elé egy kutya, vagy rosszul lett, és ezért taposott bele a fékbe. „Akik a büntetőfékezést alkalmazzák, ezzel a szabállyal akarnak visszaélni” – fogalmaz a Kreszprofesszor.
Gyakori indok a belsőben tötyörgés
A büntetőfékezők gyakran azzal indokolják tettüket, hogy a másik autós túl lassan ment, vagy szabálytalanul használta a belső sávot. A KRESZ szerint valóban nem szabad indokolatlanul lassan menni, de például ha valaki 40-45 km/h-val megy városban 50 helyett, az még nem számít szabálytalannak, teszi hozzá Pető.
Azoknak is igazuk van, akik amiatt bosszankodnak, hogy miért nem húzódik le előtte a lassú autós. A KRESZ előírása szerint ugyanis jobbra kell húzódni, ha azt látjuk, hogy valaki gyorsabban jön mögöttünk.
Bár sokan azt hiszik, hogy csak autópályán van jobbratartási kötelezettség, ezt a Kreszprofesszor cáfolta az Indexnek. A különbség csak annyi, hogy ha nincs más mögöttünk, településen belül használhatjuk folyamatos haladásra a belső sávot is, míg autópályán ez minden esetben tilos.
Ott kizárólag előzésre lehet használni a belső vagy középső sávot, utána pedig rögtön vissza kell sorolni.
Az előzés viszont nem csak egy autóra vonatkozhat, folyamatos előzésnek nevezik, ha például egy kamionsor mellett megy el valaki. Ilyenkor Pető szerint nem kell bemenni két kamion közé és visszalassítani, még ha a mögöttünk haladó autó dudál és villog is.
Az óvatos és figyelmes vezető egyik szeme majdnem mindig a visszapillantó tükrön van, fogalmaz a Kreszprofesszor.
„Követem, hogy mi történik mögöttem. Ha látom, hogy egy agresszív, sofőr rám tapad, akkor érdemes inkább kiállni az útjából.”
Rengeteg felvételen az látszik, hogy sokan csak azért se húzódnak le, inkább hagyják, hogy mérgelődjön a másik.
A büntetőfékezés a dudáláshoz, a villogáshoz vagy az ökölrázáshoz hasonlóan egy azonnali érzelmi reakció, fogalmaz Zerkovitz Dávid pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság Közlekedéspszichológiai Szekciójának elnöke.
Ezek az emberek nem büntetőfék-mániákusok, nem ez a hobbijuk, hanem dühösek.
Zerkovitz azt mondja, általában nem az első ilyen esetnél büntetőfékeznek a sofőrök, hanem szép fokozatosan kialakul bennük egyfajta ellenérzés azokkal az autósokkal szemben, akik szerintük nem a megfelelő módon közlekednek.
„Felépül bennük egy sztereotípia, és ebbe belepakolnak mindenféle ellenérzést az autósok egy csoportjával szemben. Amikor a negyedik-ötödik ilyennel találkoznak rövid időn belül, akkor egyszer csak elszakad a cérna, és mint egy kollektív revans, fogják magukat, beállnak a másik elé, és na most már én megmutatom jelleggel megcsinálják a manővert.”
Hirdetés
Nem az autósok feladata a szabálytalankodók kiszűrése
Zerkovitz azt mondja: Meg kell próbálni minden közlekedési helyzetre felkészülni, ha valaki autóba ül. De hogy aztán adott szituációban hogyan reagál egy sofőr, az javarészt attól függ, hogy látott-e már ilyet, és mekkora rutinja van. „Ma már számítani kell a büntetőfékezésre, ha valakit agresszíven megelőznek és bevágnak elé.”
Csak épp az a baj, hogy a büntetőfékezés sehova se vezet. Ha valakit feldühítenek vele, még inkább agresszívabban fog vezetni, és nagyobb eséllyel okoz később balesetet. Ha pedig valaki nagyon megijed, kiszámíthatatlan, hogy miként reagál. Ha nincs elég vezetési rutinja, elkezdi rángatni a kormányt, vagy beletapos a fékbe, anélkül hogy előtte belenézne a tükörbe. – írja a portál.
KAPCSOLÓDÓ:
„Lehet azt mondani, hogy akkor ne vezessen, vagy menjen el pótórát venni, de ennek eldöntése nem a többi autóvezető feladata – hangsúlyozza a pszichológus. – A hatóságoknak kell észrevenniük ezeket a helyzeteket, és az ő feladatuk kiszűrni a nem megfelelően közlekedő sofőröket.”
Az írás eredeti szerzője az Index.hu
Borítókép: bpiautosok.hu illusztráció
MEGOSZTOM:
