Címke: #biztosítás

  • Bonyolult ügy: Még az is lehet, hogy nem fizet a károsultaknak a biztosító az M1-es tömegbaleset kapcsán

    Bonyolult ügy: Még az is lehet, hogy nem fizet a károsultaknak a biztosító az M1-es tömegbaleset kapcsán

    A CLB biztosítási alkusz cég szerint a magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán szombaton történt tömegbaleset, az eset teljes körű feltárása, a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet.

    A CLB biztosítási alkusz hétfői közleménye szerint ha nem lesznek a tömegbalesetnek felelősei, akkor sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését.

    Az eset legnagyobb károsultjai azok lehetnek, akik kötelező biztosítás nélkül futottak bele a karambolba, ráadásul sérült utasuk is volt – írják a közleményben.

    Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója a közleményben kiemelte, a biztosítási szakértőknek fejtörést okoz majd, hogyan különítsék el a tömegszerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának felelőseit.

    Fotó: police.hu
    Hirdetés

    A biztosítók megtagadhatják a kifizetést, ha…

    Sokan úgy gondolják, ilyen tragikus helyzetben a biztosítók szinte azonnal a károsultak segítségére sietnek, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy hónapokig kell várni a kártérítésre, ha egyáltalán a fizetés mellett döntenek a szolgáltatók – közölte Németh Péter.

    A CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint, ha nem lesznek az esetnek bizonyított felelősei, akkor a biztosítók megtagadhatják a kifizetést, de az is lehet, hogy végül a kártérítés az úgynevezett kármegosztás miatt marad el, ami nagyjából azt jelenti, a szerencsétlenül járt autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is.

    A közleményben Németh Péter felidézte a 2015-ös tavaszi hózivatart, amikor autók százai rekedtek az autópályák magyar szakaszán a hó fogságában. Akkor is hónapokig tartott a felelősök kiderítése, és csak utána kezdődött meg a balesetet szenvedett járművek jogos igényének feldolgozása.

    Az igazgató hangsúlyozta, legrosszabbul az a járműtulajdonos fog járni, akinek nincs kötelező biztosítása, összetört a kocsija, és sérült utasa is volt. A sérült utas kártalanítást kaphat a Magyar Biztosítók Szövetségétől (Mabisz), a kifizetett összeget azonban a biztosítók szövetsége behajtja a jármű tulajdonosán, írja az MTI.

    Hirdetés

    Fotó: police.hu

    A CLB igazgatója úgy látja, hogy a casco biztosítással rendelkezők viszonylag gyorsan pénzhez fognak jutni, ez a biztosítási forma ugyanis ebben a bonyolult helyzetben is fedezetet nyújt. Friss híreink itt.

    Németh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegkarambolban megsérültek tanulmányozzák át a lakásbiztosításukat, valamint azt, hogy a bankkártyájuk mögött van-e bármilyen biztosítás, mert jó esetben valamelyiken lehet balesetre vonatkozó kártérítési kitétel is.

    Borítókép: police.hu
  • A kötelező gépjárműbiztosítási díjak 10 % körüli átlagos emelkedésére számítanak szakértők

    A kötelező gépjárműbiztosítási díjak 10 % körüli átlagos emelkedésére számítanak szakértők

    Csaknem egymillió gépjárműnek, köztük több mint félmillió személygépkocsinak esik még mindig január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója, esetükben a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közel 100 ezer szerződésváltásra számít az év végi váltási időszakban, és mintegy 10 százalékos átlagdíj-emelkedésre.

    A szövetség az MTI-nek elküldött tájékoztatásában felhívta a figyelmet, hogy az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki tarifáit, ezzel kezdetét veszi az év végi kgfb-kampány. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

    A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőség.

    A FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke rámutatott: a kárkifizetések az idén is jelentősen, csaknem 20 százalékkal nőttek, emiatt a biztosítók nem kerülhetik el a díjemelést.

    Papp Lajos jelezte: arra számítanak, hogy a díjemelés mértéke a tavalyi díjakhoz képest átlagosan 10 százalék körüli lesz, így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja személygépkocsik esetében 32-33 ezer forint körül alakul majd. Az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével, ennek alapján még a jelenlegi kampányban is megközelítheti a 100 ezret a lecserélt szerződések száma – tette hozzá.

    Hirdetés

    A közleményben kiemelték, hogy az év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól. Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele.

    Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.

    Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, de a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke szerint az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötését célszerű a meglévő szerződés felmondásával egyidejűleg intézni.

    Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

    Forrás: MTI
  • Több mint félmillió robogós nem köt kötelezőt a járművére

    Több mint félmillió robogós nem köt kötelezőt a járművére

    Mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb); mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

    Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelik: a tulajdonosok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a biztosítás fizetési kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban.

    Mindeközben a robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik.

    A jegybank 2020-as statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.

    A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.

    Az FBAMSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

    Hirdetés

    A számok is egyértelműen jelzik: nem csak kötelező, hanem mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – idézik a közleményben Cselovszki Zsoltot, a FBAMSZ elnökségi tagját. Hozzátette: a robogósoknak nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással.

    A biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt rendszám nélküli járműveknél. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bonus-malus besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.

    Forrás: MTI / Borítóképünk illusztráció!
  • Ha átterjed a tűz a kocsidra és nincs CASCO biztosításod, akkor nagy bajba kerülhetsz

    Ha átterjed a tűz a kocsidra és nincs CASCO biztosításod, akkor nagy bajba kerülhetsz

    Nemrég számoltunk be róla, hogy az egyik soroksári bevásárlóközpont parkolójában egy BMW típusú személygépjármű kigyulladt. A tűz, az autóhoz közel parkoló autókra is átterjedt, amik szintén teljesen kiégtek.

    VIDEÓ: Több autó, hatalmas lángokkal égett ki egy Soroksári bevásárlóközpont parkolójában

    Ennek kapcsán érdekesnek tartottuk megosztani veletek a D.A.S. egy közleményét, amiben kifejezetten egy ehhez hasonló kérdéskörrel foglalkozik a jogvédelmi biztosító társaság.

    "Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin.

    Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet.

    A károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítója minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést.

    A vonatkozó törvényi rendelkezés szerint ugyanis a kötelező biztosítás a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének a fogalma jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

    Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt. Számos olyan ügy volt ugyanis, ahol pl. az éppen megálló/már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt.

    Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

    Azonnal látszódik, hogy a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

    Így továbbra is kérdés, hogy ki felel a kárért?

    A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt ugyanis abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt.

    Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

    Illusztráció / olvasónk fotója

    Kérdés így, hogy van-e jogellenes magatartás az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még 6 másik járművet? A kérdésre a válasz a tűz keletkezési okánál keresendő.

    Hirdetés

    Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak? Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről ésszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán égjenek, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást.

    A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés.

    A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

    Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

    Látható tehát, hogy a károsodott járművek vezetői akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek. Ennek során jelentősége lesz a kötelező biztosító hozzáállának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e."

    Forrás: D.A.S. / dr. Gombolai Éva
    Borítókép: Illusztráció / olvasónk fotója
  • Lendületesen drágult az autók casco-díja

    Lendületesen drágult az autók casco-díja

    A Netrisk.hu adatai szerint az autósok 2020-ban átlagosan 106 100 forint éves díjért kötöttek teljes körű casco biztosítást, ez az érték 10 százalékkal haladja meg az előző év 96 400 forintos átlagát – közölte a biztosításközvetítő portál szerdán az MTI-vel.

    Hozzátették, a portál statisztikái azt mutatják, hogy miközben tavaly az új casco szerződéseket átlagosan csaknem 120 ezer forintos éves díjra kötötték, addig a már meglévő szerződések évfordulós váltásakor átlagosan 96 ezer forintért találtak új biztosítót az ügyfelek.

    Ennek az egyik oka az, hogy az évfordulós váltásnál az érintett ügyfelek általában több kármentes évvel rendelkeznek, ami nagyobb kedvezményre jogosítja őket. Másrészt pedig azzal magyarázható, hogy az évfordulós váltók eleve céltudatosabban igyekeznek a legkedvezőbb díjú termékek közül választani.

    A közlemény idézte Marschalek Pétert, a Netrisk.hu kereskedelmi igazgatóját, aki elmondta, hogy bár a gépjárműforgalom időszakos visszaesése átmenetileg a káresetek számát is csökkentette, ez csak tompítani tudta a díjak emelkedését, ugyanis az autók helyreállítási költsége továbbra is lendületesen emelkedik.

    Hirdetés

    Az euróárfolyam magasba lökte az alkatrészek árát, a bérszintek általános emelkedésével párhuzamosan pedig a szervizek is folyamatosan emelkedő rezsióradíjakat számolnak fel a biztosítók felé. Az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén felfelé téríti a biztosítás átlagdíjának mértékét

    – tette hozzá a kereskedelmi igazgató.

    Kiemelte ugyanakkor, hogy tudatosan kiválasztott díjcsökkentő paraméterekkel a cascodíj akár 20 százaléknál is nagyobb mértékben mérsékelhető.

    Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • FOTÓK: Műszaki hiba miatt gyulladt ki egy Citroen a pirosnál – Példás összefogással próbálták oltani az arra járók

    FOTÓK: Műszaki hiba miatt gyulladt ki egy Citroen a pirosnál – Példás összefogással próbálták oltani az arra járók

    Egy hete vásárolta használtan a tulajdonosa azt a személyautót, amelyik szerdán délelőtt kigyulladt Szombathelyen, az arra járók példás összefogással próbáltak segíteni az oltásban.

    A hét éves autó az előző lámpánál rángatni kezdett és nehezen reagált a gázadásra. A belső sávban álló sofőr leállította, majd újraindította a motort és az autó rendben elindult. A következő lámpánál azonban a motortérből pukkanás hallatszott, majd a benzines autó motortere égni kezdett. Az autót vezető hölgy elmondta, hogy mindig tart az autójában porral oltó készüléket így azonnal megpróbálták megfékezni a lángokat. – nyilatkozta a jármű sofőrje a nyugat.hu-nak.

    A motorháztetőt nem nyitották fel, hogy minél kevesebb levegőt kapjon a tűz.

    Több autó vezetője is megállt az égő járművet látva és a sofőrök szintén porral oltóval késleltették a tűz terjedését. Egy gyalogos egy közeli üzletbe szaladt be, ahonnan szintén tűzoltó készülékkel tért vissza.

    A szombathelyi tűzoltók perceken belül a helyszínre értek és eloltották a motortérben keletkezett tüzet. Sajnos az autó motortere és eleje így is teljesen leégett, de a civilek összefogása és a gyors segítségnyújtás úgy gondoljuk példaértékű.

    Fotók: nyugat.hu
    Hirdetés

    Sajnos az autó sofőrjét nem sokkal az incidens után még egy dolog felbosszantotta.

    A hölgynek ugyanis nem csak porral oltó készüléke volt, de egész Európára érvényes asszisztencia szerződést is kötött egy hete, amikor az autót megvette.  Ez a fajta biztosítás hasonló esetekben segítséget jelentene.

    Hívta is azonnal a biztosítót, azonban ott azt a választ kapta, hogy a befizetése még nem érkezett meg, ezért nem élő a szerződése, így kénytelen volt autómentőt hívni a kiégett járműhöz.

    Fotók: nyugat.hu

    Forrás: nyugat.hu


    MEGOSZTOM:

  • 700 millió forintot oszt szét az egyik hazai biztosító az ügyfelek között

    700 millió forintot oszt szét az egyik hazai biztosító az ügyfelek között

    Azzal indokolják a gesztust, hogy 2020-ban a Covid járvány miatt csökkent az autóhasználat és emiatt a balesetek száma is visszaesett.

    A Groupama a közleményben azt írta, 2020-ban, különösen a csaknem két hónapig tartó kijárási korlátozások idején csökkent a lakosság autóhasználata, így a balesetek száma is visszaesett, ezért a biztosító úgy döntött, akkor lehet méltányos kgfb-s ügyfeleivel, ha számukra felajánl egy egyszeri összeget.

    2021 január első hetétől február végéig választhatnak majd az ügyfelek, hogy a biztosító utalja át számukra a felajánlott összeget vagy kérhetik annak beszámítását a meglévő kgfb-szerződésük alapján fennálló díjfizetési kötelezettségükbe, de rendelkezhetnek arról is, hogy a biztosító az összeget jótékony célra használja fel az akció indulásáig kijelölt szervezet számára.

    A biztosító a több mint 700 millió forintot a mintegy 250 ezer, egyedi kgfb-szerződéssel rendelkező ügyfelének úgy ajánlja fel, hogy az összeget az ügyfelek december 28-án hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) egyhavi díjrészével arányosan osztják fel. Így a felajánlás összege

    Hirdetés

    A személyautó üzembentartók esetében jellemzően 1500-4500, míg tehergépkocsik esetében 2500-7500 forint között van.

    A felajánlás minden gépjárműtípus esetén jár, és minden magánszemély, egyéni vállalkozó, vállalkozás, jogi személy üzembentartó megkaphatja, aki december 28-án hatályos – és 2021. január 1-jével nem felmondott – egyedi, határozatlan idejű kgfb-szerződéssel rendelkezik a Groupama Biztosítónál.

    Az ügyfelek a biztosító honlapjáról is elérhető online felületen találhatják majd meg a részletes információkat, és itt jelölhetik be azt is, hogy a rendelkezésükre álló megoldások közül melyiket választják.

    Forrás: Origo , Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • FOTÓK: Lesodródott az útról, majd felborult egy sofőr az autójával, melyen se műszaki se kötelező nem volt

    FOTÓK: Lesodródott az útról, majd felborult egy sofőr az autójával, melyen se műszaki se kötelező nem volt

    Felborult egy személyautó Várpalota és Ősi közötti útszakaszon, kedden kora este- adta írül a

    deltahirek.hu
    A kocsi eddig tisztázatlan körülmények között lehaladt az útról, majd a tetejére borulva állt meg. Úgy tudni a kocsiban ketten utaztak. A sofőr nem sérült meg, azonban az utasát a mentők kórházba szállították.

    A kocsinak lejárt a műszaki vizsgája és kötelező biztosítással sem rendelkezett- közölte a lappal Nagy Judit rendőrségi szóvivőtől.

    Fotók: Ács Krisztián
    Hirdetés

    Fotók: Ács Krisztián
    A balesethez a pétfürdői tűzoltók érkeztek, akik drótkötél segítségével kerekeire állították az autót, majd áramtalanították és félrevontatták.

    A műszaki mentés alatt két másik autó is összekoccant,

    az egyik autó vezetőjének azonban nem volt jogosítványa – derült ki a helyszínen.

    Ebben a balesetben személyi sérülés nem történt.

    Fotók: Ács Krisztián
    Forrás: deltahirek.hu


    MEGOSZTOM:

  • 52 év kármenetesség után Laci bácsi kötelezője 27 ezer helyett 42 lesz

    52 év kármenetesség után Laci bácsi kötelezője 27 ezer helyett 42 lesz

    Az összes Budapesti kerületre vonatkozóan vannak kerületi autós Facebook csoportjaink. Ezek közül a 18. kerületibe érkezett tegnap egy poszt, amin bizony fennakadt a szemünk.

    A poszt így néz ki:

    ” KÖTELEZŐ !

    60-70-80% -ot emeltek a kötelező biztositásokon, ami a pofátlanság netovábbja.

    52(!) éve fizetem különböző biztosítóknak a díjakat, 52 év alatt egyetlen kárt nem okoztam, miattam egy fillért nem kellett fizetni egyiknek sem.

    Nyugdijas vagyok, évente kb 4000 km-t utazok autóval.

    Erre a még elfogadható 27.000 Ft-os kötelezőt 42.000 Ft-ra „módosították ” !!!!

    Arra gondolni sem merek, ha netán 500 forintos „kárt” kellene rendezni a biztositónak hova emelnék a dijat ! Kérdem én, és joggal… Mi ebben a biztosítás ??? Laci bácsi, Lőrincről … „

    Nyilván a biztosítási alkuszcégek ezen sorokat olvasva tapsolva fűznék hozzá a kommentet a hírhez, miszerint Laci bácsi ne habozzon és váltson biztosítót.

    Ezzel csak az a gond, hogy a halandó autós problémáját, – miszerint ugyanazt évről-évre drágábban kapja –  globálisan nem oldja meg a váltás, mert összességében maga a szolgáltatás ára horribilisan emelkedik évről-évre.

    SŐT:

    Laci bácsi kommentben azt állítja, hogy az egyik legnagyobb hazai alkuszcég kalkulátora sem adott neki ennél kedvezőbb ajánlatot. 🙁

    A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még az idén is több mint egymillió gépjárművet érint,

    közülük akár 120 ezren is váltanak majd kgfb-szerződést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint.

    Hirdetés

    A szövetség arra számít, hogy a biztosítók az előző évhez képest 5-10 százalékkal emelik a díjaikat, ezzel az éves átlagdíj személygépkocsik esetében 35-40 ezer forint közötti szinten áll majd be – tájékoztatta a FBAMSZ az MTI-t.

    Felhívták a figyelmet arra, hogy ez az összeg jelentősen alacsonyabb az év közben váltók 60 ezer forint körüli átlagdíjánál, amit az év végi kampányban érintett autók speciális összetétele magyaráz.

    Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig a háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik. Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződések esetében már nem a naptári év kezdete, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak. Míg korábban minden autós egységesen január elsején tudott szerződést váltani, azóta csak azok a járművek érintettek ezen a napon, amelyeknek 2010 óta nem változott a tulajdonosa.

    KAPCSOLÓDÓ

    Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a GFB törvény bonus-malus rendeletével szemben az Autóklub

    Az év végén forduló kgfb-szerződések aránya évről évre csökken, de még jelenleg is csaknem 1,1 millió gépjármű, köztük mintegy 650 ezer személygépkocsi tartozik ebbe a körbe – jelezte a biztosítási alkuszok szövetsége. A január elsejére meghirdetett díjtarifákban jelentkezhet elsőként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása, amely megszüntetné a szélsőséges, kárstatisztikával nem igazolható díjakat, és visszafogná a bonus-malus rendszert kiüresítő túlzott károkozói pótdíjakat – hívta fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.

    Emiatt a biztosítók díjstruktúrája akár jelentősen is átalakulhat, így az idén mindenképpen indokolt elvégezni az egyes biztosítók díjainak összehasonlítását. Bár az érintettek folyamatosan szűkülő köre miatt az év végi kampány évről évre csendesebb, a várható változások miatt a jelenlegi kampányban emelkedhet azok aránya, akik a váltás mellett döntenek – mutatott rá a szakértő.

    Hirdetés

    A biztosítók az idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat.

    Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

    A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség, az új biztosítás kiválasztásának határideje ugyanakkor december 31-e

    – ismertette a FBAMSZ.

    Forrás: MTI / Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • Jövőre átalakulhat a kgfb díjak árképzése. Egyik társaság sem jelenhet meg indokolatlanul magas díjakkal

    Jövőre átalakulhat a kgfb díjak árképzése. Egyik társaság sem jelenhet meg indokolatlanul magas díjakkal

    A Magyar Nemzeti Bank ugyanis elvárja a biztosítóktól, hogy a kgfb díjakat a korábbi kárstatisztikák adatainak alapján számítsák ki.

    Tehát azt, hogy például konkrétan korcsoportokra vet ki jóval magasabb díjat egy adott biztosító, jövő nyártól már nem teheti meg.

    Amennyiben a korábbi statisztikái ezt alátámasztják akkor viszont igen.

    Ennek a szemléletnek januártól meg kell jelennie a díjhirdetésben,

    júliustól pedig ellenőrzik is majd, hogy a díjak alakításában mennyire veszik figyelembe ezeket az adatokat.

    – írja az Origo.

    Tavaly év végén jelent meg egy jegybanki rendelet, mely hozzáférést adott minden biztosítónak a központi kárstatisztikai adatbázishoz. A biztosítóknak ennek az adatbázisnak az alapján kellene a díjakat meghatározniuk.

    ha ez a rendszer már ma is működne, akkor nem lennének jelentős különbségek a biztosítók díjajánlatai között.

    A statisztikai adatok kötelező alkalmazása közelíteni fogja egymáshoz a biztosítók ajánlati összegeit.

    El kell tűnniük azoknak a kiugró ajánlatoknak, melyeknek a célja csak egyes járműtípusok vagy vállalkozói csoportok elriasztása volt.

    Hirdetés

    A másik, jelentősen torzító hatású díjmódosító elem a kgfb károkozói pótdíj.

    Az ilyet alkalmazó biztosító ezzel valójában átírja a bonus-malus rendszer jogszabályba foglalt szabályait. A károkozói szorzó ugyanis azt jelenti, hogy ha a jármű kárt okoz, akkor a következő évben a bónuszbesorolásától függetlenül a korábbi kötelező biztosítási díjának kétszeresét vagy háromszorosát kell fizetnie.

    Az MNB elvárásai szerint az ilyen jellegű pótdíjakat sem lehet alkalmazni a jövőben.

    Nagyon valószínű, hogy az említett torzító hatások nem fognak egyik napról a másikra eltűnni a biztosítók kgfb-díjhirdetéséből. Arra azonban számíthatunk, hogy lépésről lépésre csökkennek majd a különbségek, és talán jobban összehasonlíthatók lesznek a jövőben a kötelező biztosítások díjai.

    Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • A jövőben fekete-fehér lesz a zöldkártya

    A jövőben fekete-fehér lesz a zöldkártya

    A Magyar Biztosítók Szövetsége bejelentette, hogy pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya a jövőben már fekete-fehér lesz. – szúrta ki az Index

    A zöldkártya a jövőben fekete-fehér kártya is lehet. A Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra és azon további országokra.. Ennek keretében egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját.

    A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell ezzel rendelkezniük.Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad.

    A zöldkártyák használatának egyszerűsítése érdekében nemzetközi megállapodás született, hogy az egyes, ehhez csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

    Hirdetés

    Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik, a kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását.

    Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki.

    A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára.

    Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz.”

    – írja közleményében a MABISZ.

    (Borítókép: Jászai Csaba / MTI)


    MEGOSZTOM:

  • Töröd, zúzod? Horror lett a köteleződ. Kilistázzák ugyanis a rossz sofőröket

    Töröd, zúzod? Horror lett a köteleződ. Kilistázzák ugyanis a rossz sofőröket

    Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek – érthetően – nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után. – írja a napi.hu Írják továbbá:

    Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.

    Az Autóklub kiakadt

    A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.

    A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t.

    Hirdetés

    Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.

    „A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja.

    Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy – a kifizetett kár nagyságától függő – differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – mondták lapunknak az Uniqa szakértői.

    Nem a jármű, a vezető számít

    A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont nem arányosak a tényleges kockázattal – mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. „Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat” – magyarázza a szakember.

    A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban – mondja Flamich.

    Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.

    Lapátra kerülnek a dodzsemezők

    Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.

    A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.

    Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.

    Muszáj befogadni a rossz ügyfelet

    Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.

    A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak.

    Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban.

    A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.

    A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.

    Forrás: napi.hu
    Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • Eljárás indult a biztosítók (KGFB) bonus-malus rendszer szabályozásával kapcsolatban

    Eljárás indult a biztosítók (KGFB) bonus-malus rendszer szabályozásával kapcsolatban

    Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban – írja az MTI.

    A Magyar Autóklub szerint a rendelet korlátozás nélküli felhatalmazást ad a biztosítók részére, amely alapján a társaságok egyes kártörténeti adatokat korrekciós tényezőként is figyelembe vehetnek a biztosítási díjak megállapításakor.

    Az autóklub a biztosítási díjak gyorsan változó jellegét, valamint a károkozói pótdíj alkalmazásának gyakorlatát is sérelmezte – olvasható az ombudsman honlapján megjelent közleményben.

    Hirdetés

    – olvasható a napi.hu-n. Írják továbbá:

    „A beadvány alapján felmerült a jogbiztonság követelményének sérelme, illetve közvetlen veszélyének a gyanúja, így az ombudsman vizsgálatot indított, melynek keretében megkereséssel fordult a pénzügyminiszter, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bank felé.

    Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat érintő díjképzéssel kapcsolatban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához beadott indítványában kifogásolta, hogy a rendszerben a díjemelés módja és mértéke egész képtelen eredményekre vezet.

    A szakértő a beadványban példákat is bemutatott: adott esetben egy olyan biztosítottnak, aki 10 éve kármentes volt, első károkozás esetén is a 40 000 forintos díja, akár 170 000 forintra emelkedhet. Ha ugyanazon tulajdonos esetleg két gépkocsit üzemeltet, akkor a 200 000 forintos károkozása esetén a kétszer 40 000 forintos díja kétszer 170 000 forintra emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja.

    További anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan marad, ez azonban nem érinti a biztosító által alkalmazott károkozói pótdíj mértékét.

    Így még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító cég semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát.

    Kovács Kázmér szerint a miniszteri rendelet a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a károkozás díjmegállapítási jogát az egyes biztosítókra „delegálja”, továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók 40-50 oldalas apró betűs feltételeikben akár naponta változtathatják a díj mértéket.

    Az egyik biztosító például egy hónapon belül háromszor is változtatta a díjat, a korlátozás csak annyi, hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hozza.

    Hirdetés

    A Magyar Autóklub álláspontja szerint a 2009. évi vonatkozó törvény hivatkozott pontja arra nem adott felhatalmazást a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, hogy a biztosítóknak biztosítsa: a kártörténeti adatokat a biztosítási díjaik megállapítása során további korrekciós tényezőként szabadon és kizárólag saját belátásuk szerint önkényesen vehessék figyelembe. Éppen ellenkezőleg, a törvényi felhatalmazás azon szabályok megalkotására vonatkozott, melyek rögzítik a kártörténeti adatok felhasználásának kereteit. A hivatkozott NGM rendelet vonatkozó pontja túllép a törvényi felhatalmazáson, és a szabályalkotást az üzletileg érdekelt biztosítókra bízza. A Magyar Autóklub álláspontja szerint ez az eljárás sérti a jogállamiság alapvető követelményeit – olvasható az autóklub közleményében.

    A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel közölte: álláspontjuk szerint a károkozói pótdíjak kapcsán kiemelt probléma, hogy az ügyfelek emlékezetére bízzák, a tarifák megállapításánál milyen kártörténeti adatokat adnak meg.

    A rosszul megadott dátumok is nagyon jelentős eltérést tudnak okozni a kalkulált díjakban. Mivel az egyes biztosítók nagyon eltérő károkozói szorzószámokat alkalmaznak, ráadásul az általuk vizsgált kártörténeti időszak is jelentősen eltér egymástól, könnyen előfordulhat, hogy a választott biztosító tarifája a helyes kártörténeti adatokkal számítva az ügyfél számára jóval előnytelenebb lesz, mint más biztosítók díja.

    Amennyiben a mostani szabályozás a jövőben is fennmarad, a fogyasztók alapvető érdeke, hogy a pontos tarifa-megállapítás érdekében az alkuszok is hozzáférhessenek az ügyfelüknek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) tárolt adataihoz, így előzve meg a hibás díjkalkulációt és az előnytelen biztosítási szerződések megkötését – olvasható a FBAMSZ közleményében.”

    Forrás: napi.hu
    Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a GFB törvény bonus-malus rendeletével szemben az Autóklub

    Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a GFB törvény bonus-malus rendeletével szemben az Autóklub

    Egyetlen apró hiba miatt négyszeresére ugorhat a biztosítás ugyanis – írja az index.hu

    Hiába vezetett valaki 15 évet kármentesen, ha egyszer is kárt okoz, akár négyszeresére is nőhet a biztosítási díja a bonus-malus rendelet szerint. Ez a Magyar Autóklub szerint az alaptörvénybe ütközik, ezért a jogi bizottságuk keddi ülésén arra jutottak, hogy alkotmánybírósági eljárás indítását kezdeményezik. Az ülésen jelen volt az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosi Hivatal képviselője is.

    Hirdetés

    Szerintük a jogállamiság sérelmét jelenti az is, hogy a meghirdetett díjak átláthatatlanok, 40-50 oldalas apróbetűs feltételekben szerepelnek, egyes biztosítóknál egy hónapon belül akár háromszor is változnak, és különösen sérelmes az, hogy a többszörös díjnövekedés abban az esetben is bekövetkezhet, ha az autós a bonus-malus rendelet felhatalmazása alapján az okozott kárt maga megtéríti.

    A Magyar Autóklub szerint az alkotmánybírósági eljárásra az is alapot szolgáltat, hogy a bonus-malus rendelet törvényi felhatalmazás nélkül, illetve azon túlterjeszkedve ad lehetőséget a biztosítóknak a fentiek szerinti díjhirdetésre. Az ülésre a napirend közlésével a MABISZ képviselői is meghívást kaptak, de nem jelentek meg.

    Forrás: index.hu
    Borítókép: illusztráció


    MEGOSZTOM:

  • A BKV-bérletesek lehetnek a novemberi KGFB kampány nyertesei

    A BKV-bérletesek lehetnek a novemberi KGFB kampány nyertesei

    Kgfb díjban nagyjából azt hozták a biztosítók, amit a szakma kalkulált: átlagosan 15 százalékkal emelik a jövő évi tarifát.

    Ez azonban valóban egy erős átlag, mert nagy a szórás: lesznek, akik az interneten a jelenleginél akár 40 százalékkal magasabb díjat is találnak maguknak, míg mások az ideinél 10 százalékkal olcsóbbra is bukkanhatnak, éppen ezért nem szabad kapkodni, érdemes figyelmesen válogatni az ajánlatok között – figyelmeztet Németh Péter a CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs és értékesítési igazgatója

    Hirdetés

    Az alkusz szerint idei újdonság a BKV-kedvezmény. Ez azonban nem a közösségi közlekedésben való díjkedvezményt jelenti, hanem azt, hogy van olyan biztosító, amelyik jutalmazza azt az autóst, aki legalább tíz hónapig BKV-bérletet vesz.

    A jövő évre szóló ajánlatok között speciális és új tételeket is fel lehet fedezni, ilyen például a repülőtéri kiszolgálóként dolgozókra szabott kedvezmény. Jutalompont , vagyis kedvezmény illeti meg némelyik biztosítónál azokat is, akik nem mindennapos ingázásra használják a járművüket, legalábbis nem 80 kilométernél nagyobb távolságból.

    Kiderült, hogy ezúttal is határozott hátrányt jelent, ha valaki gyakran okoz balesetet. Ám némelyik biztosító magasabb díjat fog fizettetni jövőre azokkal is, akik bérbe adják az autójukat.

    Drágább kgfb-re számíthatnak azok is, akiknek a járművét többen is használják, például a családban. A „büntetés” súlyossága attól függ, hogy hány személy vezeti rendszeresen a járművet.

    Érdemes résen lenniük a taxisoknak is, főként azoknak, akiknek a saját használatú autójukra személyszállítási engedély is van.

    Forrás: CLB


    MEGOSZTOM:

ÍGY KÜLDJ BE VIDEÓT