Ilyen szolgáltatást nyújt például a 2016-ban indított, Yoshi nevezetű startup, melyben olyan komoly fantáziát lát az ExxonMobil és a General Motors Ventures, hogy most 13,7 millió dollárt fektetnek a vállalkozásba.
Emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik – értesült piaci forrásokból szerdán az MTI. Az emeléssel a benzin átlagára literenként 365 forintra nő.
Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin ára 2 forintos csökkenéssel 363 forintra, a gázolaj ára 4 forintos csökkenéssel 371 forintra mérséklődött.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Vannak olyan országok, ahol magyar szemmel még a hirtelen drasztikusan megemelt üzemanyagárak is igen szimpatikusnak tűnnek.
Szaúd-Arábiában idén nem indult túl jól az autósok élete, ugyanis az ország üzemanyagtöltő állomásain január elsején jelentősen emelkedtek az árak. A 91-es benzin eddig 0,75 riálba, vagyis átszámítva mintegy 52 forintba került, most viszont már 96 forintot kell fizetni literjéért, ami 82 százalékos árnövekedést jelent.
A 95-ös benzin ennél is nagyobb mértékben drágult: ennek az üzemanyagnak a literje 0,9 helyett immár 2,04 riálba kerül, vagyis a 126 százalékos drágulás után 63 helyett 142 forintot kell fizetni érte. A gázolaj ára nem változott.
Összehasonlításképp, a 95-ös benzin literenkénti ára hazánkban jelenleg mintegy 360 forint. Kontinensünkön jelenleg Fehéroroszországban a legolcsóbbak az üzemanyagok.
Egy 17. kerületi Facebook csoportban bukkantunk egy posztra, az alábbi szöveggel és mint budapesti autós, remek érzés volt látni, hogy vannak még ennyire önzetlen és segítőkész emberek, akik bármikor segítenek bajbajutott autós társukon.
A poszt írója sajnos üres tankkal és tíz hónapos gyermekével volt kénytelen az útszélén vesztegelni, egy rendkívül becsületes bmw-s hölgy nem volt rest megállni és segíteni.
Fotó: Facebook
Mi is köszönjük a BMW-s hölgynek, igazi példamutató magatartás. Reméljük a legtöbben hasonlóképp cselekedtetek volna. A benzint meg ne hagyjátok kifogyni 🙂
Az OPEC és az oroszok is hajlandóak továbbra is visszafogni a kőolajtermelést, hogy stabilan tartsák, emeljék az olaj árát – a megállapodás meghosszabbításának híre önmagában emelte az árakat csütörtökön. A legnagyobb nyertesek azért az amerikaiak lehetnek, akiknek eszük ágában sincs csatlakozni a megállapodáshoz, de szépen lefölözik az ezzel elért hasznot. – írja privatbankar.hu
A borítóképen Halid al-Falih szaúd-arábiai energiaügyi és ipari miniszter nyilatkozik a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) 173. miniszteri értekezlete előtt Bécsben 2017. november 30-án. (MTI/EPA/Lisi Niesner)
Az OPEC tagjai megállapodtak önként vállalt termeléscsökkentésük jövő év végéig történő kiterjesztéséről. A kitermelés visszafogását eredetileg 2018 márciusáig tervezte az OPEC; az intézkedés célja az olajpiaci túlkínálat, a tartalékok szintjének csökkentése, ezzel pedig az olajárak szintjének emelése illetve stabilizálása. A találkozón még dönteni fognak arról, hogy kijelöljenek-e egy köztes időpontot, amikor ismét összeülnek és felülvizsgálhatják ezt a megállapodást.
Az oroszok egyelőre benne vannak
Amint erről is döntöttek, az OPEC minisztereihez csatlakoznak a szervezeten kívüli olajexportálók, hogy most már közösen határozzanak a termeléscsökkentés meghosszabbításáról. A szervezeten kívüliek közül Oroszország szerepe a legfontosabb, korábban nagy fegyvertény volt, hogy őket is sikerült megnyerni az ügynek.
Mostanra kétségessé vált, hogy a folytatásban is részt vesznek-e: az OPEC vezetőjének, Szaúd-Arábiának ugyanis a mostaninál is magasabb olajár lenne kényelmes, miután arra készülnek, hogy tőzsdére vigyék, részben privatizálják a gigantikus állami olajvállalatot, az Aramcót – nyilván jobb árat kaphatnak érte, ha éppen drága az olaj. Az oroszoknak viszont alacsonyabb olajár is elegendő lenne az államháztartás stabilizáláshoz, ráadásul nem veszik jó néven, hogy a drágább olaj segíti az amerikai konkurenciát is.
Amerika lesz a legnagyobb nyertes: lefölözik, amit a többiek kiszenvednek
A jelenlegi ötödére, vagyis hordónként 10 dollárra eshet az olaj ára – mondta egy iparági elemző a CNBC-nek. Várakozásai szerint az elektromos autók elterjedése már a következő 6-8 évben érdektelenné teszi az olajipart, és teljesen átalakítja a különböző energiahordozók jelentőségét a gazdaságban.
A Longview Economics vezetője, Chris Watling az amerikai televíziós csatornának a jövő évi várakozásairól beszélt, és úgy ítélte meg, hogy 2018-ban az olajpiac kulcsfontosságú katailzátora a szaúdi állami olajvállalat, az Aramco tőzsdei bevezetése lesz. Amikor azonban a részletekről kérdezték, Watling azt mondta:
Nos, én azt hiszem, hogy a szaúdiaknak gyorsan kell lépniük, még mielőtt 10 dollár nem lesz a hordónkénti olajár.
Habár a szakértő nem gondolja azt, hogy heteken vagy hónapokon belül bekövetkezne egy árzuhanás, de amellett érvelt, hogy „ami az elektromos autókkal történik, az nagyon-nagyon fontos”. Már rég elfelejtettük, hogy 120 évvel ezelőtt még nem az olajipar körül forgott a világ. Az alternatív energia azonban felgyorsítja a szemléletváltást.
A Longview Economics ügyvezetője állítja, hat-nyolc éven belül hordónként 10 dollárig süllyed a nyersolaj ára. A különböző olajfélékkel ezekben a napokban 51-57 dolláros áron kereskednek, miután 2014-ben csaknem 120 dollárról kezdett zuhanni az ár, és már 40 dollár közelében is volt az értéke.
Szokatlanul nagy üzemanyagár-emelést jelentett be a Mol szerdától. Az okot nem itthon kell keresni és sajnos folytatódhat a drágulás.
Emeli bruttó 9 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. Az emeléssel a benzin átlagára 352 forintra, a gázolajé 346 forintra nő.
Ilyen mértékű drágulásra viszonylag ritkán kerül sor, főleg úgy, hogy ezt sem a Brent olaj ára sem pedig a forint-dollár árfolyam ingadozása nem magyarázza.
Nőttek viszont a finomítói árrések, miután a Harvey hurrikán miatt több amerikai finomító működése leállt – mondta lapunknak Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője.
Az amerikai finomítók leállása miatt nagyobb lett a kereslet az európai termékekre, amely felhajtotta az árakat. Az USA-ban ráadásául kell néhány hét, mire a termelés visszaáll.
Mivel a Harvey után most Irma közelít az Egyesült Államok délkeleti partvidéke felé, újabb leállások jöhetnek, amely tovább emelheti az európai és azáltal a magyar üzemanyagárakat is – tette hozzá Nagy András.
Van olyan ország, ahol a magyar árak kevesebb mint tizedébe kerül az üzemanyag. Mi mégsem költöznénk oda.
A világon jelenleg Venezuelában a legolcsóbb a benzin literje, ahol jelenleg átlagosan 1 bolivárt, vagyis átszámítva mintegy 28 forintot kell fizetni egy liter 91-es oktánszámú üzemanyagért. Egészen tavalyig azonban ennél is jelentősen olcsóbb volt itt a benzin, ugyanis ez a 28 forintos hivatalos ár egy 1300 százalékos áremelést követően lépett életbe. A 95-ös benzin ezzel párhuzamosan 6000 százalékkal drágult 2016-ban, amikor is 0,097-ről 6 bolivárra, vagyis 2,7 forintról 166 forintra nőtt az ára.
Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével, elvileg ezért ilyen olcsó itt az üzemanyag, viszont a kitermelési nehézségek miatt folyamatos hiány van a már jó ideje az összeomlás szélén álló országban, ahol már jó ideje tömegek éheznek. Az olcsó üzemanyagon kívül másért tehát nem igazán irigykedhetünk erre a dél-amerikai országra. Főleg nem a 800 százalékos tavalyi infláció miatt.
Olajkészlet tekintetében Szaúd-Arábia található a toplista második helyén, ahol jelenleg átszámítva körülbelül 66 forintba kerül egy liter benzin. Ezenkívül Türkmenisztánban sem drága az üzemanyagok ezen fajtája, itt ugyanis mostanság mintegy 75 forintnak megfelelő összeget kérnek el a benzin literjéért.
A világon Hongkongban, Norvégiában és Izlandon a legdrágább a benzin, mely országokban rendre 522, 508, illetve 494 forintba kerül egy liter. Magyarországon most átlagosan 336 forint a benzin literenkénti ára, de kutanként 317-386,9 forint között változhatnak az árak.
Az üzemanyag-szállító tévesen hajtotta végre a lefejtést a kétegyházi benzinkúton.
Órákon át tankoltak nem a járművükbe való üzemanyagot önhibájukon kívül az autósok múlt pénteken a kétegyházi benzinkúton – írja a beol.hu. A benzines gépkocsik sofőrjei nem értették, miért állt le az autójuk. A dízeles járművek vezetői leállást nem tapasztaltak, csak furcsa motorhangokat.
Mint kiderült, a MOL üzemanyag-szállítója tévesen hajtotta végre a lefejtést, vagyis gázolajtartályokba került a benzin és fordítva. A kútkezelő sokat nem tehetett ahol csak lehetett, lezárta a kutat és közzétette a sajnálatos eseményt.
Mintegy 1100 liter másmilyen üzemanyag kerülhetett a járművekbe, mint amilyen kellett volna, és csütörökig már 30-an jelentkeztek, hogy mi a teendőjük.
A tankolt mennyiséget az ügyfelek visszakapják ugyanakkor a MOL Zrt. az igazolt károkat tudja csak megtéríteni, ezért, ha szerelői beavatkozás történik, minden esetben számla és a szerelő nyilatkozata szükséges az üzemanyag okozta meghibásodásról – közölték. A kárigényt a jegyzőkönyvet a benzinkúton felveszik, de a kártalanítás csak akkor fizethető ki, ha ezt az olajipari cég jóváhagyta.
A MOL időközben elszállította a rossz üzemanyagot, kitisztították, teljesen átmosták a tartályokat, és megfelelő üzemanyaggal töltötték fel. A kút jelenleg újra üzemel.
Egy autós magazin egyébként tavaly letesztelte, pontosan milyen hatással van a felcserélt üzemanyag az autók motorjára. Az eredmények alapján úgy tűnik, az üzemanyag felcserélése nem feltétlenül jelenti a motor halálát, de érdemes megnézni milyen következményekkel jár.
A sógor benzinszámlája nem jöhet, a testvéré viszont igen. Az élettárs ebből a szempontból nem egyenlő a házastárssal.
A kormány nevében benyújtott adótörvény-módosítások egyik érdekes részlete, hogy az egyéni vállalkozóknál a családon belül alaposan kiterjesztenék azoknak a járműveknek a körét, amelyek költségeit el lehet számolni.
Az egyéni vállalkozók eddig csak a házastárs tulajdonában lévő, vagy általa lízingelt jármű költségeit számolhatták bele a vállalkozás költségeibe, a módosító azonban most ezt kiegészíti a „közeli hozzátartozók” fogalmával.
A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint az alábbiak számítanak közeli hozzátartozónak:
a házastárs,
az egyeneságbeli rokon,
az örökbefogadott,
a mostoha- és a nevelt gyermek,
az örökbefogadó-,
a mostoha- és a nevelőszülő,
és a testvér
Nem közeli hozzátartozó („csak” hozzátartozó), és így nem kedvezményezett a módosító szerint:
az élettárs,
az egyeneságbeli rokon házastársa,
a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
és a testvér házastársa
A javaslat szerint tehát a törvény ebben a kérdésben továbbra sem ismeri el az élettársat egyenrangúnak a házastárssal, ebben nincs változás, és a házastárs rokonságát sem vonja be a kedvezményezett körbe. A vállalkozó gyerekeinek és testvéreinek autói vagy más járművei azonban költségként jelentkeznek.
Nő a gázolaj ára, dagad a dízelek környezetszennyezése körüli botrány, a benzines viszont többet fogyaszt. Mi a megoldás?
Akinek a fogyasztás a legfontosabb, az nyugodtan kacérkodhat a dízelautókkal. Miközben a most forgalomban lévő legmodernebb benzinmotorok hatásfoka 35 százalék körül jár, a legfrissebb dízelmotorok akár 45 százalékkal is büszkélkedhetnek. Ezzel függ össze az, amivel még a laikusok is tisztában vannak: a morgósabb dízelmotorok kevesebbet fogyasztanak simább járású és halkabb benzines társaiknál. Korábban 100 kilométerenként akár 3 liternyivel kevesebbel is beérte egy dízelautó, de azóta igen sokat fejlődtek a benzinmotorok, így jobb esetben már csak 1–2 literrel fogyasztanak többet öngyulladós társaiknál.
A dízelbarát számítás úgy szól, hogy 100 ezer kilométerenként (ami egy családi autó esetében akár 8–10 évet is jelenthet) körülbelül 700 ezer forintot spórolhatunk a mai üzemanyagárak mellett. Az már a múlté, hogy a magasabb hatásfok mellé hosszú éveken át kedvezőbb üzemanyagár társult, ami a dízelmotorok elképesztő előretörését eredményezte. Most körülbelül azonos áron kapható mindkét üzemanyagfajta. Cikkünk írásakor 2 forint volt a literenkénti különbség a gázolaj javára – ez tulajdonképpen elhanyagolható a 360 forint körüli átlagárhoz képest.
A több százezer forintos spórolás jól hangzik, és gyorsan a dízel felé terelné azt, aki nincs tisztában azzal, hogy a gázolajos autók fenntartási költségei viszont magasabbak benzines társaikénál. A manapság már leginkább 2000 baros nyomással működő dízelbefecskendező rendszerek javítása sokkal többe kerül az alig 200 baros benzines befecskendezőkénél, és ez csak egyetlen tétel. Dízelfronton komoly költségeket okozhat a részecskeszűrő, a kettős tömegű lendkerék és a turbófeltöltő cseréje is – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A többváltozós egyenlet megoldását jelentősen bonyolítja, hogy a közelmúltban kijött benzinmotorok közül egyre több kapott olyan közvetlen befecskendezést és a dízelekéhez hasonló turbófeltöltőt, amelyeknek a javítása ugyancsak komoly összegeket emészthet fel. Aki tehát alacsony fenntartási költségekre vágyik, annak be kell érnie az egyszerűbb, gyengébb, feltöltő nélküli benzinmotorokkal. A turbómotorok jellemzően akkor fogyasztanak keveset, ha óvatosan kezeljük a gázpedált, vagyis pörgetve jelentősen megnő az étvágyuk, amire ugyancsak érdemes gondolnia a takarékos vásárlónak.
Akár magán-, akár céges autóvásárlásról van szó, évente legalább 20 ezer kilométert kell autózni ahhoz, hogy a dízel igazán jó választásnak bizonyuljon. Vásárláskor azt is mérlegelni kell, hogy a kiszemelt négykerekűt körülbelül hány évig használnánk, és milyen kiadások várhatóak erre az időszakra. Alapvetés, hogy míg egy nagyobb méretű, nehezebb és több hosszú útra használt céges autót inkább gázolajos változatban érdemes megvásárolni, addig egy kisebb méretű, gyakran csak rövidebb távra használt magánautó inkább benzinmotorral éri meg.
A közelmúlt dízelbotrányai, illetve a jogi háttér hamar a dízel ellen fordították a közvéleményt. A gyártók egyre nehezebben tudnak megfelelni az immár valós körülmények között végzett (azaz nem gyárilag befolyásolt) nitrogén-oxid-kibocsátási teszteknek és az egyre szigorúbb kibocsátási határértékeknek. Az újfajta katalizátorok és adalék anyagok alkalmazása tovább drágítja a dízelautókat, ezért is sokat veszítenek előnyükből.
Európában 2005 óta tavaly történt meg először, hogy a dízeles személyautók aránya valamivel 50 százalék alá (49,5 százalékra) csökkent. Ez azonban nem annyira a benzines autók, hanem sokkal inkább a hibrid és az elektromos meghajtású járművek előretörésének tudható be, hiszen ezek aránya már megközelítette az 5 százalékot. Egyes előrejelzések szerint 2020-ban már csak minden harmadik autóban lesz dízelmotor. Norvégiában pedig 2025-től már fel sem merülhet a kérdés. A tehetős északi országban attól kezdve nem árulnak majd sem dízel-, sem pedig benzines új autókat.
Adómérséklés miatt lesz olcsóbb a benzin és a gázolaj. A jövedéki adó mérséklődése miatt szombattól az üzemanyagok is olcsóbban lesznek, nem is kevéssel.
Miként arról beszámoltunk, az olajárak emelkedése miatt április elsejétől korábbi szintjére csökken az üzemanyagok jövedéki adója. A MOL már korábban bejelentette, hogy az adócsökkentést beépíti üzemanyagáraiba.
Most pedig már azt is tudjuk, hogy már szombattól, tehát április 1-től 12 forinttal csökken a gázolaj, illetve 6 forinttal a 95-ös benzin literenkénti ára. A gázolaj kétszeres árcsökkentésével meg is szűnik annak felára a benzinhez mérten, a 95-ös és a dízel átlagára szombattól egységesen 349 forint lesz. Idén ilyen alacsony szintet még sosem tapasztalhattunk, tavaly ugyanakkor volt 310 forintos mélyponton is a gázolaj ára. 2012-ben pedig ugyebár 450-451 forintnál tetőzött a benzin árával együtt − legalábbis átlagár szerint. Az pedig csaknem állandó és az átlagártól független, hogy az egyes töltőállomások között literenkénti 50 forintos árkülönbségek is adódhatnak.
A márciusi üzemanyagár-csökkenés a most bejelentettel a benzin esetén 19, a gázolajnál 28 forintra növekszik. Egyelőre nem tudni, hogy a következő negyedév végén miként változik az üzemanyagok jövedéki adója, a tavaly júniusban elfogadott jövedéki adótörvény-módosítás értelmében 50 dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint. A NAV következő jelentése a kőolaj átlagára kapcsán júniusban esedékes, az alapján módosulhat majd a jövedéki adó, azaz az üzemanyagra rakódó, majd még áfával terhelendő közteher.
Mindig csak panaszkodunk a magas üzemanyag árakra, de ez még nem ok a lopásra. Van, aki szerint igen.
A rendőrség arról számolt be, hogy egy ismeretlen személy 2017. január 18-án, 25-én és 26-án több alkalommal is fizetés nélkül távozott különböző benzinkutakról. A Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának közlése szerint emberünk két győri és egy abdai kúton tankolta meg Fiatját, majd pedig mindenféle fizetési szándék nélkül villámgyorsan távozott.
A rendőrség kéri, hogy aki felismeri a biztonsági kamera által készített, sajnos nem túl jó minőségű fotón szereplő ismeretlent, jelentkezzen a Győri Rendőrkapitányságon, vagy tegyen telefonos bejelentést.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
