Szerző: bpiautosok.hu

A Magyar Közút egy autós felvétele alapján nézett utána kameráin, egy forgalommal szemben, a leállósávon közlekedő autósnak.

Azt írták, hogy valószínűleg Maglód térségében hajtott fel vagy fordult meg szabálytalanul, és az M4-M0 csomópontban már le is mehetett, de így is legalább 3 kilométert tett meg forgalommal szemben, és láthatólag az sem zavarta, hogy több kamionos is villogott neki.

De a legfontosabb: nem lett belőle baleset. – tették hozzá!

Ha ilyen helyzetbe kerülnénk, fontos, hogy húzódjunk le a leállósávra és hívjunk inkább segítséget a 112-es számon. Forgalommal szemben felhajtásnál legyen gyanús az út íve, hogy a jobb oldalunkon van az elválasztósáv és az, ha ezerrel villognak nekünk. Kérjük, figyeljétek a csomópontokban található jelzéseket és az alapján hajtsatok fel egy-egy gyorsforgalmi útra.

És ha eltévesztenétek egy autóútról egy kihajtót, nehogy megforduljatok, menjetek nyugodtan tovább és a következő csomópontban hagyjátok el a pályát. De az is megoldás, ha útba esik egy pihenőhely, mert ott újratervezhetitek az útvonalatokat. – jegyezte meg a Magyar Közút Instagram posztjában.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

Az Európai Unióban a halálos balesetek 37 százaléka történik városi utakon, 55 százaléka vidéki mellékutakon és 8 százaléka autópályákon. Azokban az országokban, amelyekben statisztikák készülnek a gyorshajtásról, a városokban közlekedők 35-37 százaléka, a vidéki mellékutakon hajtók 9-63 százaléka, az autópályákon közlekedők 23-59 százaléka lépi túl a megengedett sebességkorlátot.

Azoknak az uniós országoknak kedvezőbb a statisztikája, amelyekben szigorúbbak a sebességkorlátozások – derült ki az ETSC (European Transport Safety Council – Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) adataiból. – szúrta ki a Totalcar.

Az EU-ban egymillió lakosra vetítve évente átlagosan 50-en veszítik életüket közlekedési balesetben. Ennél az átlagnál azok az országok érnek el jobb eredményt, amelyekben 70-80 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben a vidéki utatokon.

Az EU stratégiai célja, hogy a biztonsági feltételek szigorításával javítson ezen a helyzeten. Az egyes tagállamok nemzeti irányelveket fogadtak el ennek szellemében, ám ezek végrehajtása nem kötelező. Az biztos, hogy a rendőrségi mobil traffipaxok és a rögzített sebességmérő kamerák segítenek az autósok visszatartásában a gyorshajtástól. Ugyanakkor nincs összhang abban, hogy mennyire elterjedtek ezek a berendezések és mennyi bírságot szabnak ki a hatóságok. A tagállamok közül azokban, amelyek gyűjtenek adatokat a bírságolások számáról, vegyes képet látunk. Közülük 18-ban nőtt a rendőrségi intézkedések száma 2010 és 2017 között, míg 9-ben csökkent.

Az EU Third Mobility Package intézkedéscsomagját, amelynek az a célja, hogy 2030-ra felére csökkenjen Európában a halálos és a súlyos balesetek száma, jelenleg köröztetik a tagállamok és az európai szervezetek között. A közlekedésbiztonsági standardokat utoljára 2009-ben szigorították.

Az új javaslat egyik kezdeményezése, hogy kötelezővé kellene tenni az elektronikus sebességfelügyelő rendszerek (Intelligent Speed Assistance, ISA) beépítését az újonnan eladott autókba, buszokba és teherautókba.

Kutatások szerint ennek a technológiának az alkalmazása önmagában 20 százalékkal mérsékelhetné a halálos autóbalesetek számát. Az uniós csomag további része lehetne, hogy az európai forrásokból épülő utak tervezését biztonsági szempontból felülvizsgálnák, de a gyorshajtók lefülelésére is használható térfigyelő kamerák igénybevétele  is hatékony ötletnek tűnik.

Borítókép: police.hu

Az út közepén, egy utazótáskával a kezében sétált az a férfi, akit Mosonmagyaróváron gázolt halálra egy furgon tegnap éjszaka.

Az áldozat sötét ruhát viselt, a kocsi sofőrje az utolsó pillanatban vette észre. Sikerült újraéleszteni, de később a kórházban meghalt.

Ruzsánál pedig egy biciklist gázolt halálra egy sofőr, mert a kerékpáron nem volt lámpa, az áldozat egy zseblámpával világított. Erről egy barátja beszélt, aki végignézte, ahogy a férfit próbálják újraéleszteni.

– közölte a Tények.hu

Az önkormányzat célja, hogy élhetőbbek és biztonságosabbak legyenek Józsefváros utcái a helyi lakosok számára – ezzel indokolta a VIII. kerület vezetése a Magdolna negyedben bevezetett új forgalmi rendet. Hasonló változások történtek Erzsébetvárosban is, amelyek azonban a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke szerint valójában nem csillapítják a forgalmat, hanem nagy kerülőket kell tenniük az autósoknak. – írja az infostart.hu

Új forgalmi rend lépett érvénybe a VIII. kerületi Magdolna negyedben, ahol október 25-e óta a mellékutcákba csak a helyi forgalom hajthat be.

A Magdolna utcában három kereszteződés is átalakult és gépjárművel nem keresztezhető. A csomópontokban forgalomterelő eszközöket helyeztek ki, amelyek a kerékpárosok és a gyalogosok áthaladását teszik lehetővé.

Rádai Dániel VIII. kerületi alpolgármester azt mondta az InfoRádióban, hogy az elmúlt időszakban Középső-Józsefvárosban rengeteg lakossági panasz érkezett az átmenő forgalom, a száguldozás, a gyorshajtás és több baleset miatt. Hozzátette:

a forgalomcsillapításnak köszönhetően körülbelül négyezer átmenő autó tűnt el a negyedből.

Mint fogalmazott, bizonyos józsefvárosi utcák szerkezete és maga a helyi hálózat olyan formájú, hogy megnehezítette az áthajtást, az átmenő forgalomnak „keringeni kellett”. Emiatt döntött úgy az önkormányzat, hogy a bécsi és a barcelonai példát követve szuperblokkot alakít ki, jelentősen csillapítva ezzel a forgalmat, azaz nem lehet gépjárművel végighaladni egy-egy utcán. Rádai Dániel megjegyezte: hasonló változásokat vezettek be Erzsébetvárosban is, ahol „szembeforgatták az utcákat”.

Az alpolgármester ugyanakkor megerősítette: az érintett zónákba bárki behajthat. A céljuk, hogy az átmenő forgalom ne hajtson be a sűrűn lakott övezetbe. Korábban már a főváros más kerületeiben is bevezettek forgalomcsillapító intézkedéseket. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester szintén azzal indokolta döntésüket, hogy szeretnék megkönnyíteni a VII. kerületben élők közlekedését és parkolását.

„Egy olyan közlekedési rendet dolgoztunk ki a fővárossal és a Budapest Közúttal közösen, amely jelentős mértékben korlátozza Belső-Erzsébetvárosban az átmenő forgalmat, miközben a lakosoknak igyekszik a kedvére tenni és könnyebben lehet autózni” – magyarázta Niedermüller Péter.

A VII. kerületi polgármester jelezte: az intézkedésnek köszönhetően a nem ott lakó emberek által vezetett autók átmenő forgalma jelentős mértékben csökkent. Áthajtási pontokat alakítottak ki, ahol csak a VII. kerületi lakosok közlekedhetnek – amennyiben van parkolási engedélyük. A teljes cikk itt olvasható.

Borítókép: Józsefvárosi önkormányzat

A Fővárosi Közgyűlés november 29-én szavaz arról a javaslatról, aminek értelmében négy kerületben is változna a parkolási rend. A javaslatot Karácsony Gergely főpolgármester nyújtotta be, de a kerületi önkormányzatok kérték tőle a változtatást. – szúrta ki az Index

A javaslat indoklásában szerepel, hogy az elmúlt időszakban az egyes kerületi önkormányzatoktól érkezett, a parkolási övezetekkel kapcsolatos javaslatok átvezetése érdekében nyújtották be a javaslatot.

Az övezetek bővítését érintő kérelmek telítettségi vizsgálattal alátámasztottak. A zónák közti átsorolásokat pedig a kerületek által a parkolásüzemeltetés során szerzett tapasztalatok indokolják.

Az alábbi módosításokat tartalmazza a javaslat:

– a IX. kerületben a „C” várakozási övezetet bővítik a Vágóhíd utca – Üllői út – Könyves Kálmán Körút – Soroksári út által határolt területtel,

– a XI. kerületben az Őrmezői térség „D” várakozási övezetből „C” övezetbe kerül a várakozási idő 3 órában történő maximalizálása érdekében. Továbbá a Hegyalja út – Budaörsi út – Zólyom köz – Zólyomi út – Radvány utca – Breznó köz által határolt terület, beleértve a határoló utakat is, továbbá a Nedecvár utca, Breznó köz és a Muskotály utca teljes hossza bevonásra kerül „C” várakozási övezetbe,

– a XII. kerületi 9814/9 hrsz.-ú ingatlan (Istenhegyi út – Németvölgyi út találkozásánál) átsorolásra kerül „B” várakozási övezetből „A” övezetbe,

– a XIV. kerületben a „C” várakozási övezetet bővítik a Csömöri út – Rákospatak u. – Vezér u. – Egressy út – Lőcsei út – Szugló u. – Fűrész u. – Bosnyák u. – Lőcsei út – Csömöri út által határolt területtel, valamint az Örs vezér tér 11–20. mögötti területet bevonják a várakozási övezetbe.

Az utasokat és a sofőrt is szidta az a nő, aki részegen okozott botrányt a 98-as buszon a napokban.

Erről az egyik utas készített videót, látszik, ahogy a nő perceken át, agresszívan üvöltözik. Előbb az utasokkal veszett össze, majd amikor a buszsofőr csitítani próbálta, vele is kiabálni kezdett.

Egy szakember szerint csak indokolt esetben szabad beavatkozni, amikor valaki nyilvános helyen kezd ámokfutásba. – közölte a Tények.

Mint arról mi is beszámoltunk, Lázár János építési és közlekedési miniszter egy bizottsági meghallgatáson árulta el, hogy

2024. március 1-től vezetik be a 24 órás autópálya-matricát magyarországon, amely 5150 forintba kerül majd.

A HVG.hu megkérdezte a Magyar Autóklubot, hogy hogyan ítélik meg a hazai egynapos matrica költségét, vagyis ha már megvan a lehetőség, hogy azoknak se kelljen 10 napos jogosultságot váltaniuk, akik csak egy napig használják az autópályát, akkor azoknak miért nem adják meg a lehetőséget, hogy sokkal kedvezőbb áron tehessék meg. 

Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke szerint

„a magyarországi autópályadíjakhoz arányítva nem kifogásolható az egynapos matrica árának mértéke. Fontos megérteni, mondta, hogy a rövid távú használat sosem lesz arányosan olcsóbb az autópályadíjak esetében sem, hasonlóan számtalan más szolgáltatáshoz.

Egyfelől az autópályadíjak árazásban a gyakori használóknak kell kedvezni, többek között pont azért, hogy rátereljék ezekre az utakra az autósokat, amely közlekedésbiztonságilag és környezeti terhelés szempontjából is a legjobb megoldás a hosszabb távú autózásra.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy arányaiban az egynapos matrica vásárlóinak potenciálisan legnagyobb csoportja az átutazóban lévő külföldiek lesznek.” – fejtette ki Kovács Kázmér a HVG-nek.

Kovács Kázmér emlékeztetett arra is, hogy a fenti képlet akkor is érvényesülne, ha itthon is bevezetnék a jelenlegi időarányos díjszabás helyett a megtett úttal arányos, vagyis használatarányos díjszabást. Vagyis abban az esetben is a rövid távú használat arányaiban lenne drágább, míg a gyakori használat összességében lenne az.

Nehezen nyelik be az egynapos autópálya-matrica árát a magyarok. Ausztriában is jóval olcsóbb:

A bejelentést egyesek meghökkenve fogadták, és arra hivatkoztak, hogy ennél még Ausztriában is jóval olcsóbb a 24 órás matrica. (Nálunk is felrobbant a komment szekció.)

Az ATV ezzel kapcsolatban idézte egy autós közösségi oldal alapítóját, Papp Zoltánt is, aki azt mondta:  az autósok teljesen értetlenül állnak azelőtt, hogy ennyire drága lesz az egynapos matrica.

Az autós társadalom is felhördült ezen, ugyanis az egy napra megállapított ilyen mértékű díj abszolút magas, abszolút eltúlzott

– fogalmazott Papp Zoltán.

Általánosságban a már meglévő matricák is drágulnak 2024-től.

a 2024-es e-matricák várható árai a következőképpen alakulhatnak a D1 (személyautó) kategóriában:

– a heti (10 napos) matrica ára 5500 forintról 6330 forintra,
– a havi 8900 Ft-ról 10 240 Ft-ra,
– a vármegyei (éves) 5720 Ft-ról 6580 Ft-ra,
– az éves (országos) 49 190 Ft-ról 56 570 Ft-ra emelkedhet.