Az idén januárban lett ötéves a baleseti adó, amely ennyi idő alatt százmilliárdos pluszbevételhez juttatta a költségvetést.
A baleseti adó 2012-es bevezetése óta 131,8 milliárdot fizettek be az autósok az államkasszába ezen a jogcímen. A beszedett sarc mértéke 2013-óta folyamatosan nő, és tavaly már megközelítette a 32,5 milliárd forintot – tudta meg a Napi.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM).
Ezért fizetünk többet a kötelező biztosításért
„Vakon” kötünk kgfb-t és ez így is marad
A baleseti adót még 2012-ben vezette a kormány, mert úgy gondolták, hogy az az összeg, amelyet a biztosító társaságok az egészségügyi büdzsébe befizetnek, nem fedezi a balesetek egészségügyi költségeit, ezért abból az autósoknak is ki kell venniük a részüket.
Az adó alanyai így azok lettek, akiket kgfb-fizetési kötelezettség terhel, legyen az magánszemély vagy szervezet. Az adó alapja maga a kgfb-díj, de akkor sem lehet kibújni alóla, ha valaki egyszerűen nem köt biztosítást. Ekkor ugyanis az úgynevezett fedezetlenségi díj alapján számítják ki a baleseti adót, amely pedig többszöröse az átlagos kgfb-költségeknek. Tavaly a legkisebb 37 kilowatt teljesítménynél kisebb autókra is napi 280 forint volt a fedezetlenségi díj, amely egy évre több mint 102 ezer forint. Egy 180 kilowattnál erősebb autó után már 660 forintos fedezetlenségi díjjal kell számolni naponta, amely évesítve 241 ezer forint.
A baleseti adó normál esetben a kgfb-díj 30 százaléka, de legfeljebb 83 forint naponta (30 300 forint évente). A maximális díj ugyanakkor nem vonatkozik azokra, akik biztosítás nélkül tartanak autót, esetükben mindenképpen ki kell fizetni a fedezetlenségi díj 30 százalékát. A 83 forintos limit sem véletlen, hiszen a legkisebb 280 forintos fedezetlenségi díj 30 százaléka 84 forint. Vagyis a törvényalkotó semmiképpen nem szerette volna büntetni azokat akiknek valamiért nagyon magas díjat kell fizetniük azokkal szemben, akik nem is kötnek kötelezőt.
A baleseti adó mértéke és az autóállomány
| ÉV |
BALESETI ADÓ (MRD FT) |
AUTÓÁLLOMÁNY (MILL. DB.) |
ÁTLAGADÓ (FT) |
| 2016 |
32,49 |
3,27 |
9 923 |
| 2015 |
27,49 |
3,2 |
8 600 |
| 2014 |
23,81 |
3,11 |
7 662 |
| 2013 |
22,87 |
3,04 |
7 521 |
| 2012 |
25,16 |
2,99 |
8 424 |
| Összesen |
131,82 |
– |
– |
Forrás: NGM, KSH
Az adót a biztosító állapítja meg, fizeti be az államnak és ő is szedi be az üzembentartóktól. Fontos, hogy az adót és a kgfb-díjat mindig egyszerre kell beszedni. Mivel a biztosító a beszedett összegből először mindig az adót rendezi, ha valaki kevesebbet fizet be az előírtnál, akkor nem az államot károsítja meg, hanem rövidebb ideig lesz biztosítva.
Nem számolva a fedezetlen autósokkal, a baleseti adó teljes összegét a kgfb-díjak nagysága és az autóállomány befolyásolja. Tavaly egy autóra átlagosan majdnem 10 ezer forint baleseti adó jutott, míg 2012-ben 8400, 2013-ban pedig csak 7500 forint volt ez az összeg. Azóta nem csak az autóállomány nőtt több mint 240 ezer darabbal, de a biztosítási összegek is emelkedtek.
A Napi.hu információi szerint a baleseti adó mértékének felülvizsgálata jelenleg nincs tervben, vagyis a jövőben is az eddigieknek megfelelően kell azt fizetni. Látva az autóállomány és persze a kgfb-díjak lendületes – idei 10-12 százalékos – növekedését az idén vélhetően inkább a 40 milliárdhoz fog közelíteni a beszedett összeg. Az sem segíti a díjak mérséklődését, hogy az emberek lényegében „vakon” kötnek biztosítást, amíg nem férhetnek hozzá saját kártörténeti adataikhoz. Erről itt írtunk korábban.
Forrás: napi.hu
