Talán soha nem fog kiderülni, hogy miért így és miért éppen most borította a bilit Tarlós István, Budapest főpolgármestere a városszerte szaporodó térfigyelő kamerákkal, és a velük készített felvételek alapján kiszórt súlyos bírságokkal kapcsolatban. Nyomul az autóslobbi, vagy tényleg jogtalanul büntetik ezrével a szabálytalankodókat? Megkerestem a DAS Jogvédelmi biztosító szakértőjét, aki szerint a helyzet egyértelmű: rengetegen visszakérhetik az 50 ezer forintot.
Van, aki szerint a főpolgármester magánakciója és felháborodása valójában jól előkészített hadművelet a kerületi közterület-felügyeletekkel szemben. Tény, hogy a tanfolyamon képzett közteresek elég sokféle felhatalmazást kapnak, például bárkit igazoltathatnak, és többféle bírságot is kioszthatnak a munkájuk során. Az utóbbi hetekben azért kerültek mindenhol reflektorfénybe, mert Tarlós István főpolgármester felháborítónak tartja, hogy a bizonyos kerületi közlekedési csomópontokon egyre szaporodnak azok a térfigyelő kamerák, amelyeket kifejezetten azért szerelnek fel a kerületek, hogy kiszűrjék az ott szabálytalankodó autósokat.
Merthogy a Baross utca és a József körút kereszteződésében, illetve Budán, a Királyhágó út-Böszörményi út és az Ugocsa utca találkozásánál, valamint a Bécsi út és a Szépvölgyi út torkolatánál tényleg sokan szegik meg a kötelező haladási irányra vonatkozó Kresz-szabályt. Többféle oka van ennek. Egyrészt az autósok figyelmetlenek, másrészt sokan egyszerűen nem tudják, hogy a kék alapon látható fehér nyíl nem ajánlott irányt mutat, hanem minden kereszteződésben kötelezően arra kell haladni, amerre a nyilak mutatják.
Miközben az utóbbi években több cikket is írtam ezekről a bírságcsapdának is tekinthető helyekről, a megkérdezett autósok egy része azt mondta, ha valahol nem lehet jobbra, balra kanyarodni, illetve visszafordulni, akkor ott a piros körbe festett, áthúzott nyilas táblákat kéne elhelyezni, mert az érthetőbb és figyelemfelkeltőbb. Természetesen mind rosszul tudják. Pető Attila Kresz-szakértő szerint „a táblákról szóló szabályzás előírja mikor lehet és mikor nem tiltó táblát kitenni”. Például a Baross utcánál azért nem jó egy jobbra kanyarodni tilos tábla, mert akkor szabad lenne balra is menni az egyenesen felül, pedig nem lehet. Több sávos utaknál pedig, a sávonkénti szabályozás miatt szintén csak a kötelező haladási irány táblát tudják használni.
A kerületeket nem zavarja a mostani helyzet, ők befejezettnek tekintik a munkát, és ahol sokan megszegik a szabályokat, ott előbb-utóbb kamerákat szerelnek fel, és a felvételek alapján a helyi közterület-felügyelet küldi ki a büntetést.
Megkerestem Dr. Vágány Tamást, a DAS Jogvédelmi biztosító csoportvezető jogtanácsosát. Az Országos Rendőr-főkapitányság hét eleji közleményére alapoz, melyben a rendőrség nem feltételezi, hanem állítja, hogy a térfigyelő kamerák nem felelnek meg annak a rendeletnek, amely pontosan előírja, hogy kizárólag hatóságilag hitelesített és zárt rendszerben működő ellenőrző berendezéssel készült felvételek alapján lehet megbírságolni a szabálytalankodó autósokat.
A megkérdezett jogász szerint ez több dolgot is jelent. Egyrészt, ha a kerületek térfigyelő kamerái valóban nem felelnek meg a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletnek, akkor az érintett önkormányzatok (bárhol az országban) nem csupán nem folytathatják az eddigi ellenőrzési és bírságolási gyakorlatot, de azok az autósok, akiknek ügyében kevesebb mint féléve emelkedett jogerőre a közterület-felügyelet 50 ezer forintot érő döntése, újrafelvételi eljárást kezdeményezhetnek.
Erre a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény 112 paragrafusának első bekezdése ad lehetőséget. Eszerint: „Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.”
Van még egy határidő, amit a megbüntetett autósoknak figyelembe kell venniük, mielőtt döntenek. Miután az érintettek tudomást szereztek arról, hogy nem hitelesített kamerákkal készült felvételek alapján büntették meg őket, tizenöt napjuk van benyújtani az új eljárásra vonatkozó kérelmüket. Ez a több mint két hét akkor kezdődik, amikor az autósok egyedi adatigénylése után a kerületek kiadják a kamerák hitelesítési dokumentumainak másolatait, vagy megírják, hogy nem rendelkeznek vele.
A fentiek, saját megfigyeléseim, valamint a kamerával büntető kerületek korábbi közlései alapján egy-egy kereszteződés esetén biztosan több ezer autós nyújthatja be kérelmét, miután befizette a csekket. Nagyon furcsa helyzet ez, hiszen egyrészt ezeken és a város, vagy az ország számos pontján tényleg nagyon sokan kanyarodnak szabálytalanul, azonban a törvény szerint ez nem számít. Ha a közteresek egyszerű térfigyelő kamerákkal fényképeznek, és ez alapján büntetnek, az autók üzembentartói nem vonhatók felelősségre.
Bár a felügyeletek így is tehetnek feljelentést a rendszám és a képek alapján, de azt a rendőrség folytatja le és ha nem derül ki, hogy ki vezette az autót, vagy nem vallja be az illető, nem büntethetnek meg senkit; és ha büntetnek is, az 50 ezer forint nem az önkormányzatokhoz, hanem egyenesen az államkincstárba folyik be. Adjunk némi esélyt annak is, hogy az ORFK téved és minden kerületben hitelesített kamerákkal kergetik a szabálytalanul kanyarodó autósokat.
Forrás: http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/03/30/visszajar_az_50_ezres_birsag/
