A Fidesz parlamenti frakciója szerint a kerékpárt szállító autók harmadik, szürke rendszámmal való felszerelése „hülyeség”, ezért az erről szóló törvény felülvizsgálatára kérik a kormányt – írja az Inforádió.
A harmadik rendszám szürke színű, 5500 forintba kerül és azért kell, mert a vonóhorgon szállított biciklik eltakarják az autó rendszámát.
A tulajdonosnak vagy az üzembentartónak be kell jelentkeznie a megszokott műszaki vizsgaállomásra, el kell vinnie az autót, rászerelve a kerékpártartóval. Ott rövid szemrevételezéssel és fényképezéssel elvégzik a vizsgálatot, és erről kibocsátanak egy műszaki adatlapot, majd ezzel lehet elmenni a járási hivatal okmányirodájába, a kormányablakba, és ott lehet igényelni a rendszámot.
Időközben az is kiderült, hogy az 5500 forint valójában majdnem 10 ezer, mert a harmadik rendszámot 2300 forintért írják be a kocsi papírjaiba.
Ráadásul a nem állami vizsgaállomásokon külön le kell műszakiztatni az autót, mielőtt kiadják a harmadik rendszámot. Ez is időbe és pénzbe kerül, mint ahogyan az is, hogy a csomagtérajtóra rakott kerékpártartók esetében ki kell alakítani a rendszámtáblát megvilágító lámpa helyét. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a Fidesz-frakció a törvény felülvizsgálatára kérte a kormányt – írja az Inforádió.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a kormánypárti képviselőcsoport „hülyeséggé nyilvánította” a kerékpárt szállító autók harmadik rendszámáról szóló szabályt.
Ez talán a legtipikusabb helyzet, ahogyan elcsapják a gyalogosokat. Mindezt, most pont a rendőrök szeme láttára.
Egy zebrán átkelő gyalogost gázoltak el kedd reggel Pozsonyban. A kétsávos úton a rendőr megáll, hogy átengedje a gyalogost a gyalogátkelőn. Sajnos más nem találta ki, hogy a rendőr, miért állhat a zebránál.
Pont az ilyen két-, háromsávos utakon látni nagyon gyakran, hogy míg az egyik autós előzékenyen – vagyis a szabályoknak megfelelően – átengedi a gyalogosokat, addig a másik sávban, simán húznak el az álló jármű mellett az autók. Ilyenkor persze takarásból lépnek ki az áldozatok. Tényleg az egyik legtipikusabb és leginkább veszélyes helyzet.
Hazánk fővárosát megszámlálhatlanul sok úthiba rondítja, de vannak olyan kerületek, ahol még az átlagosnál is rosszabb a helyzet.
Az autós navigációra és traffipax előrejelzésre egyaránt tömegek által használt Waze-ben egy ideje már nemcsak dugókat, lerobbant autókat és sebességméréseket lehet bejelenteni, hanem akár földön heverő tárgyakat és kátyúkat is. A Waze magyarországi közössége pár napja hozta nyilvánosságra Budapest aktuális kátyútérképét, most pedig számos érdekes adattal szolgálat ezzel kapcsolatban.
Kiderült, hogy 2017-ben eddig 28 991 darab budapesti kátyúról tettek bejelentést a fővárosban autózók. Ezek közül messze a legtöbb, több mint 6000 példány a XIV. kerületben található, ami mögött az egyaránt 3-3 ezer körüli kátyúval „büszkélkedő” IX., illetve X. kerület következik a sorban. E tekintetben az I. kerületben a legjobb a helyzet, ezenkívül pedig az V. és XXIII. kerületben autózóknak sincs okuk a panaszra.
A kialakult helyzet értékelésében azonban fontos szerepet játszik az is, hogy az adott kerületek mekkora méretűek, ugyanis nagyjából ezzel arányosan rendelkeznek több-kevesebb útfelülettel, amin a bejelentett kátyúk eloszlanak. Így már a VI., a VII és a XIV. kerületben a legrosszabb a helyzet, a területarányosan legkevesebb kátyú pedig jelenleg a XXIII., XVII., illetve XXII. kerületben található.
Érdemes megnézni ezt a BMW által készített videót, melyből azonnal kiderül, hogy jelenleg körülbelül hol tartanak az önvezető autók fejlesztései.
A jelenleg forgalomban lévő felsőkategóriás autók többségében már fellelhető valamilyen szintű önvezető funkció. Ezek a járművek általában Level 2 besorolású önvezető autók, ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények mellett képesek önállóan közlekedni, de a sofőrnek mindvégig észnél kell lennie, és a kritikus helyzetekben szükség lehet a beavatkozására.
Az Audi várhatóan a szeptemberi Frankfurti Autókiállításon fogja leleplezni azt az új generációs A8-as luxusautót, mely várakozások szerint az iparág első Level 3-as önvezető modellje lesz. Ezen a szinten is szükség van még a sofőr figyelmére, de az emberi tényező ez esetben már nem játszik olyan fontos szerepet. A Ford 2021-re ígéri első Level 4-es autóját, a Tesla pedig azt tervezi, hogy még ez előtt, várhatóan már 2019-ben piacra dobja első Level 5-ös autóját, melyben már egyáltalán nem lesz szükség sofőri beavatkozásra.
És akkor íme az ígért videó, melyben a BMW kiválóan felvázolja, hogy pontosan mi a különbség az önvezető autók egyes fejlesztési szintjei között:
Hiába fizették ki az autókat az új tulajdonosok, azokat mégsem használhatják, az adóhatóság ugyanis közbelépett.
Sokféle rémtörténetet lehet hallani az autóvásárlásokkal kapcsolatban, és általában egyik sem végződik azzal, hogy minden jóra fordul. Jó néhány Békés megyei autótulajdonos most mégis ebben reménykedik.
A BEOL beszámolója szerint egy sarkadi autókereskedő adóssága miatt több autót is lefoglalt a hatóság, így azokat a törvény előírása szerint nem lehet használni.
A probléma ott kezdődik, hogy a kocsik többsége nem lett időben átiratva az új tulajdonos nevére, mire pedig ezt megcsinálták volna, az adóhatóság már lefoglalta a gépeket. Így most többen azzal állnak, hogy a kocsit nem tudják használni, mert akkor azonnal megbüntetnék őket. Az egyik tulajdonos szerint bár a kereskedő korábban folyamatosan azt ígérte, hogy dolgozik a probléma megoldásán, egy ideje már nem veszi fel a telefont.
A lap elérte a sarkadi autókereskedőt, aki a másik oldalról is megvilágította a történetet. Mint mondta, több autót úgy adott el, hogy a vevőknek kedvezve azt mondta, amíg a biztosítás él, ne írják át a saját nevükre a kocsit. A vásárlók azonban rengeteg büntetést szedtek össze, így most a kereskedőnek mintegy 1,2 millió forintot kellene fizetnie. Amíg ezt nem teszi meg, az adóhatóság lefoglalja a kocsikat.
Az ügy megoldása lehetne, ha minden tulajdonos, rendszámra lebontva kapná meg a büntetési tételt, amit összeszedett. Néhány autótulajdonosról azonban semmit sem tudni, így lehet, hogy ezek a bontóban végezték.
525 forintot fizethetsz óránként a parkolásért, ha a Városligetbe mész: íme minden információ, amit tudni lehet az új fizetős parkolási övezetekről
Két fizetős parkolási övezetet alakít ki az önkormányzat Zuglóban.
A fizetőzónák kialakítása a helyi lakosok érdekét szolgálja, ugyanis sokan P+R parkolónak használják a kerület utcáit, elsősorban az Örs vezér tere és a Városliget környékén.
A két új fizetős zóna is ezekre a területekre összpontosul: fizetőssé válik ősztől Istvánmező és a Városliget környékén a Vágány utca – Francia út – Kerepesi út – Dózsa György út által határolt terület, valamint az Örs vezér terénél a Kerepesi út – Padlizsán utca – Bánki Donát utca – Ond vezér útja – Vezér utca – Kerepesi út közötti szakasz.
Összesen 205 parkolójegy-kiadó automatát telepítenek Istvánmező, a Városliget és az Örs vezér tere környékére. Ebből 175 automata az Istvenmezei és a Városligeti zónában, míg 30 darab az Örs vezér tere környékére kerül. A készülékek közül 14 bankjegyeket is elfogad majd.
A parkolásért övezettől függően 175–525 forintot kell majd fizetni óránként.
A fizetendő díjakat nem az önkormányzat határozza meg, hanem fővárosi rendelet szabályozza. Az Örs vezér téri zónában mindenhol 175 forintért lehet majd óránként parkolni, míg a városligeti övezetben négyféle díjra kell számítani. Az Ajtósi Dürer sortól a Kerepesi út irányába 265, az Ajtósi Dürer soron és a Hermina úton 440, a Városliget területén 350, az Állatkerti körúton és a Gundel Károly úton pedig 525 Ft lesz az óránként fizetendő díj.
Az Ötvenhatosok terén 350 Ft-ot, a Dózsa György út többi részén pedig 265 Ft-ot kell majd fizetni óránként.
A zuglói lakosoknak járó kedvezményekről a tervek szerint júniusban tárgyal a testület – írja az önkormányzat.
Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszának megépítésére 131,2 milliárd, míg az M7-es autópályát Kaposvárral összekötő R67-es gyorsút egy szakaszára 96 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben.
Az M4-es ominózus szakasza 29,5 kilométer hosszú és a megépítését áprilisban nyerte el a Hódút Kft., a Duna Aszfalt Kft. és az A-Híd Zrt. konzorciuma.
Az eredetileg becsült ár 68,6 milliárd volt, míg a végső ár 83 milliárd forint lett. Ezzel szemben a kormány most 131,2 milliárd forint forrást biztosít az építésre, 90 százalékos uniós támogatással.
A különbség a kiegészítő létesítményekből adódik, az autópálya mellett felépül még egy mérnökségi telep, egy autópálya rendőrség és mindkét oldalon egy-egy tengelysúlymérő állomás.
Az R67-es kétszer kétsávos gyorsút több ütemben épül. A most juttatott 96 milliárd forintból azt a 33,2 kilométeres szakaszt kell megépíteni, amely a Kaposfüredet és a Látrányt elkerülő szakaszokat köti össze. A két települést elkerülő út nincs benn ebben az összegben, arról majd külön kormányhatározat intézkedik.
Egyszerű módszerrel úszott meg egy 10 ezer forintos büntetést a DAS jogsegélyszolgálat ügyfele.
A cég ügyfele megállni és várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt várakozott az autójával, ami miatt kapott egy 10 ezer forintos helyszíni bírságot. A DAS azt javasolta az autósnak, hogy ne fizesse be a büntetést, mert ebben az esetben szabálysértési eljárás indul majd.
Az eljárásban a rendőrségnek fel kell derítenie az elkövető kilétét, mivel a várakozás szabályainak megsértése esetén nincs objektív felelősség. A gépjármű üzembentartójának azonban lehetősége van megtagadni a vallomástételt arra hivatkozva, hogy sem magára, sem közeli hozzátartozójára nem köteles terhelő vallomást tenni.
Milyen közel kell menni egy kamionhoz, hogy ne látsszon a rendszám? A leállósávban is lát a kamera, és ha gyorsan sávot váltunk, akkor is lebukunk? Gyakorlati kérdések és válaszok az útdíjfizetés főhadiszállásáról.
Ritka alkalom, hogy külsősöket is beengednek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) központjába. Most így történt, pár órás betekintést kaphattunk az állam egyik kiemelt bevételű szolgáltatójának munkájába.
Hogy képbe kerüljünk, nézzük először, milyen számokkal dolgozik egy ilyen, éves szinten 60 milliárd forintos bevételt termelő szolgáltatás.
tavaly 303 millió esetben ellenőrizték az e-matricák meglétét
731 ezren kaptak büntetést, 42 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
5,8 milliárd forint volt tavaly a büntetési főösszeg, ez 13 százalékkal haladta meg az előző évit
az adatok szerint a bliccelők mintegy fele egyáltalán nem vesz matricát
a rekorder egy budapesti agglomerációban élő külföldi rendszámos illető, akit egy év alatt 287-szer „kaptak el”. A szabályok szerint egy nap csak egyszer lehet büntetni egy autóst, ezért csak ennyiszer. A pótdíj 14 700 forintjával számolva ez is 4 218 900 forint kiszabott bírságot jelent.
Ez az egészen extrém példa egyértelműen jogi anomáliára vezethető vissza és nem az ellenőrzési rendszer hiányosságára, amely elől egyre kevésbé lehet elbújni. A magyarországi fizetős utakon, összességében 157 fix ellenőrzési pontot használnak jelenleg, fix és mobil ellenőrzési helyeket is beleértve.
A NÚSZ Váci úti irodaházában lévő operatív teremben, egy nagyon felhasználóbarát térképrendszeren lehet követni az éppen aktuális eseményeket. Legalábbis jogosultsági szempontból. Itt a bréking helyzet az, ha a kamerák valamilyen hibát jeleznek, ilyenkor kell riadóztatni a mobil ellenőrző stábot, illetve a technikai személyzetet. Egyébként ott jártunkkor elég sok kamera nem ment, ennek karbantartási okai is vannak gyakran, de nyilván már az is elég nagy probléma, ha egy pók befészkeli magát egy lencse elé.
A felvételek azért jól mutatják, hogyan csapdázzák be a kocsikat. A rendszernek minimum 98 százalékos biztonsággal kell kétséget kizáró azonosítást végeznie az ellenőrzések számához képest. Persze emberek vagyunk, jönnek a kérdések: milyen közel kell menni egy kamionhoz, hogy ne látsszunk, vagy a leálló (vész) sávban is működik-e a kamera, vagy ha cikázunk a sávok között, akkor is? A válasz röviden: igen. Hosszabban pedig a kamerák elölről, hátulról és oldalról is felvesznek minden autót, és a leálló sávban is, ahogy az a képeken látszik. Akár 15 képfelvételből is választhatja a rendszer azt, amelyik a leginkább alkalmas azonosítani a járművet.
Egyébként a jogosultság-ellenőrző is képes sebességmérésre, ez jelenleg is történik technikai jelleggel, amelyet akár fel is használhatnának hatóságilag. Ha a helyzet úgy kívánja majd, meg is fog születni a jogszabályi háttér, amely ezt lehetővé teszi. Onnantól lesz tényleg totális a felügyelet az autósok felett. Egyelőre a legegyszerűbben onnan lehet tudni, hogy sebességmérő, vagy ellenőrző kapu alatt haladunk el, hogy előbbi esetében kint van a Radar Controll-tábla.
Nem mellékes az egész totális ellenőrzési rendszer kapcsán megemlíteni azt sem, hogy nagy erőkkel folyik egy olyan rendszer kiépítése is, amelyért a teherautósok nagyon nem fognak rajongani. Az automatikus tengelysúly-mérőhelyek ha beindulnak, komoly kaszálást rendezhetnek a gyakran túlpakolt teherautók körében.
Az utak mentén történő személyautókból folyó ellenőrzési tevékenység elég hálátlan feladat, napi beosztás szerint küldik az utak mellett is gyakran látható Peugeot-okból a központnak a képeket ezek az autók. Ott történik a vizuális ellenőrzés. A hatékonyság fejlődését mutatja, hogy ezekkel az autókkal is áttértek a csúsztatott műszakokra, mert megfigyelték, hogy bizony vannak autósok, akik annyira ravaszak, hogy tudták, hogyan vannak műszakváltások és akkor autóztak.
A harmadik, kitereléses ellenőrzésnél, ami szintén gyakori, az autósok túlnyomó többsége ha megbukik, elismeri, hogy nem vett matricát. Ilyenkor a „fagyis kocsinak” becézett mobil pénztárnál kifizetheti a jelenlegi 14 875 forintos pótdíjat, ezzel legalább megváltja az aznapi jogosultságát, igaz, elég drágán.
Általánosságban gyakori hiba, hogy az autósok későn, már a díjköteles útra való felhajtás után váltják meg a jogosultságot, a bliccelők 21 százalékát emiatt büntették meg, a helyzet pedig az, hogy ilyenkor a rendszer már nem kegyelmez. Szintén gyakori tévedés, hogy az e-matricát vásárlók nem a megfelelő járműkategóriára váltanak jogosultságot, tavaly még 103 ezerszer tévesztettek véletlenül vagy „direkt”. Ugyanis korábban sok ilyen is volt, azt gondolván, hogy így meg lehet úszni.
A legfertőzöttebb pótdíjas szempontból egyébként magasan az M0-s, itt van az úthossz arányához képest a legtöbb bliccelő (122 ezer). A kiugróan magas arány hátterében részben az áll, hogy az M0-s autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, míg 2016 elején két új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe.
Egyébként is itt találkozni a legtöbb olyan renitenssel, akit nem érdekel, hogy fizetni kéne. A bliccelők közt kiugróan magas a külföldiek aránya, a német, lengyel rendszámosok voltak a slágerek. A körgyűrű egész pontosan az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között fizetős.
A rendszer, mint látható elég komoly hatékonysággal működik, aminek vélhetően már a felével is elégedett lenne például a budapesti tömegközlekedési vállalat. És hogy hírértékű információt is tartogassunk a cikk végére, hamarosan már nem csak fixellenőrzés lesz, hanem a kamerás kocsik elkezdenek majd menet közben is ellenőrizni.
Újfajta jelzőlámpát vezettek be a németországi Flensburg legforgalmasabb kereszteződésében. A helyiek már tudják, hogyan működik, az idegenek még nem, és várják a zöld jelzést.
Új rendszert vezettek be a közlekedés szabályozására Flensburgban: csak a sárga és a piros színt hagyták meg az egyik kereszteződés jelzőlámpáján. Akkor szabad áthajtani, ha egyik szín sem világít – derült ki a hétfői RTL Híradóból.
A városvezetés szerint a szabad továbbhaladást fölösleges külön jelezni, kifejezetten egyszerűbb, ha csak két szín van a lámpán. Azzal is érveltek, hogy a gyalogosokra is jobban odafigyelnek így az autósok, nem csak a lámpát nézik.
A helyiek már megszokták az újítást, az átutazók viszont gyakran okoznak dugókat, mert várják a zöld jelzést. A környék egyik lakója szerint állandó a dudálás, ha olyan sofőr van a kereszteződésben, aki nem ismeri az újfajta lámpát.
Felmerült, hogy az autósokat figyelmeztetik valahogy a két színnel működő lámpára, de arra jutottak: akkor már jobb lenne mindent visszacsinálni. Így egyelőre maradt a sárga és a piros szín.
A német n-tv tudósítása szerint Flensburgba sok turista látogat Skandináviából, többek között ők sem szokták érteni, miért nincs zöld jelzés. A helyzetet bonyolítja, hogy a kereszteződésnél egy buszpályaudvar van, és sokszor csuklós buszok is akadályozzák az áthaladást, nemcsak a helyismerettel nem rendelkező sofőrök.
A felhasználók szerint Budapest úthálózata olyan, mint egy ementáli sajt. A valóság viszont mást mutathat.
Hétfő délelőtt a Facebookon jelentette be a hírt a Waze, hogy elkészült a térkép, ami a főváros kátyúit mutatja. A bejegyzés szerint a közösségi navigációs alkalmazásba hamarosan bekerül majd a kátyútérkép, ami nagy segítség lehet majd az autósok számára is.
A Waze későbbre ígért magyarázatot a térképhez, amelyen a zöld pöttyök valószínűleg a kisebb úthibákat, míg a pirosak a veszélyes kátyúkat jelölik.
Első ránézésre azonban a térkép kapcsán van bennünk némi kétség, hogy a posztolt térkép mennyire friss adatokból épült fel. Utánanézünk a dolognak, hozzászólásban és az ehhez kapcsolódó Facebook bejegyzés alatt pedig várjuk az észrevételeket.
Ha valaki, a rendőrök biztosan hálásak, hogy nem nekik kell szívni a benzinfüstöt órákon át a legnagyobb dugóban.
A dél-kínai Sencsen városa, amely kikötőváros is egyben, az egyik legjobban terhelt nagyváros dugók szempontjából a világon. A városi hatóság most kipróbált valami újat, az egyik forgalmas többsávos autóút egyik sávjának irányát szükség szerint változtatják robotkerítések segítségével. Az első tapasztalatok kedvezőek, sokat javult a helyszín áteresztőképessége.
Az elválasztót egy rendőr működteti és a legbelső sáv expressz-sávként üzemel a többihez képest. Mindez egyelőre csak kísérleti projekt, remélhetően nem jár olyan balsikerrel, mint Budapesten például az a mostani lépés, ami megszűntette a buszsávot az Árpád úton, így aztán mindent elleptek az autók.
A terelőkerítés előnye egyben az is, hogy nem kell rendőröknek személyesen próbálkozni ilyesmivel a legforgalmasabb órákban, reggel és este, ami nem éppen a legegészségesebb számukra sem.
Az asszonyt és a gyereket a zebrán halálra gázoló lengyel sofőrt nem jogerősen három év letöltendő fogházbüntetésre ítélték.
A bíróság megállapítása szerint a sofőr akkor gázolta el nyerges vontatójával a babakocsit toló nőt, aki épp a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladt át, amikor egy szervizút kereszteződésében jobbra kanyarodott. A lengyel férfi nem adott elsőbbséget a gyalogosnak.
Az anyának sikerült elkerülnie a balesetet, a jármű azonban a babakocsiban lévő 17 hónapos gyermeket és a babakocsit toló nagymamát elsodorta, és a jobb első kerekével áthaladt rajtuk. A baleset következtében mindketten a helyszínen életüket veszítették.
A három év letöltendő mellett a bíróság négy évre eltiltotta a férfit a közúti járművezetéstől, és kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére.
Azt, hogy a vádlott beismerő vallomást tett, enyhítő körülményként értékelték.
A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, az ügyész tudomásul vette a határozatot. A büntetőper a Miskolci Törvényszéken folytatódik.
Az autósoknak nem lett könnyebb, a BKV-zók rosszul járnak azóta, hogy április 22-től megszűnt a buszsáv a III. kerületben az Árpád fejedelem útján.
Lemérte azIndex, hogy milyen hatása van csúcsidőben annak az április végén bevezetett, a Budapesti Közlekedési Központ szerint „forgalomsegítő változásnak”, amelynek értelmében az Árpád fejedelem útján a szélső forgalmi sávot a Margit körút felé jobbra kanyarodó autók már a Zsigmond tértől igénybe vehetik. Korábban az az ott közlekedő buszoknak volt fenntartva.
A lap újságírója a csütörtök délutáni csúcsforgalomban buszozott egyet a szakaszon, egy 109-es járattal próbált meg eljutni a Zsigmond tértől a Margit híd budai hídfőjéig. Tapasztalata szerint a busz a két megállónyi utat összesen több mint 6 perc alatt tette meg, kétszer annyi idő alatt, amennyi erre a menetrendben szerepel.
Az újságíró visszafelé gyalog ment a kerékpárjáért a Zsigmond térre – 9 perc és 8 másodperc alatt –, majd két keréken is megpróbált eljutni a Margit hídig. Úgy ítélte meg, hogy a korábbi buszsávra felfestett kerékpársávon életveszélyes haladni. Így a járdán volt kénytelen kerekezni.
„A sűrű dugó körülbelül 17.45-től 18.20-ig tartott. Ezalatt a kanyarodóvá alakított volt buszsáv ugyanúgy beállt, mint a másik két párhuzamos közúti sáv. Az autók szinte végig az Árpád fejedelem úton ugyanúgy lépésben (se nagyon) haladtak, mint a buszsáv idején. Azaz a forgalmi csúcsban láthatóan nem hozott nagy könnyebbséget az autósoknak a buszsáv megszüntetése.”
A Futár nyilvános adatai szerint a csúcsidőszakban az ott közlekedő 9-es és 109-es buszok 9 perc 20 mp és 10 perc 15 mp között tették meg a Zsigmond tér és a Margit híd közötti két megállónyi távot. Azaz a menetrendhez képest 6-7 percet késtek, vagyis akár gyalog is meg lehet előzni őket.
Két hete a villamosoknak kedvező nagykörúti lámpaprogramot is eltörölték, hogy az autósok könnyebben haladhassanak, de attól néhány nappal később visszakozott a Budapest Közút.
Manapság, amikor az átlag autókra is 10-12 évnyi átrozsdásodás elleni garanciákat vállalnak a gyártók – igaz néha trükkös feltételekkel -, akkor egy vagyonokba kerülő szupersportautónak illene kibírnia legalább ugyanennyit.
Egy moszkvai vevő vásárolt hat évvel ezelőtt egy Ferrari FF-et, amely a márka első összkerék-hajtású autója volt, mondhatni, kifejezetten napi használatra szánt utazóautó. Persze V12-es és 600 lóerős motorral.
A hosszú ideig várt autó, amely egyedi részeltekkel felszerelt karbon belső kiegészítőkkel érkezett, 20 colos Daytona-stílusú kerekekkel, a kormánykerekén LED-es fordulatszámmérővel 18 millió rubel feletti összegbe került, ami nagyjából 87 millió forintot jelentett hat éve is. Mígnem, az autó ötéves korára elkezdett szépen rozsdásodni a hátsó lámpák környékén. A tulaj szerint a helyzet azért is tragikus, mert leginkább garázsban állt az autó, összesen 12 ezer kilométert tett meg vele az elmúlt években.
A díler, akitől vette a kocsit azt mondta, a hároméves garancia lejárt a kocsit javíttassa meg saját költségén a tulajdonos. Persze felmerült, hogy a tulaj megütötte kocsit, ami ezt követően kezdett „kivirágozni”. Később, talán a kereskedő is érezhette, hogy ez nem teljesen vállalható eljárás, felajánlotta, hogy a rozsdásodó elem cseréjét elvégzik térítésmentesen, de a fényezést már a tulajnak kellene állnia, ami önmagában 19 ezer euró – írta a topnews.ru.
A tulaj szerint viszont elfogadhatatlan, hogy egy Ferrari hat év után rozsdásodni kezd, és perre vitte a dolgot, a kocsi újkori árát visszakövetelve.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
