A baleset június 29-én hajnalban történt: az autóban utazó 16 éves lány a helyszínen életét vesztette, a sofőr a kórházban halt bele sérüléseibe.
Megrázó felvétel került fel a napokban a YouTube-ra, ami két fiatal lány halálos autóbalesetét, pontosabban az azt megelőző néhány percet rögzítette.
A videó leírása szerint az autót a 24 éves Dasha Medvedeva vezette, mellette pedig a 16 éves barátnője, Sofia Magerko ült. A lányok június 29-én hajnali 3 óra körül szenvedtek súlyos autóbalesetet: a kocsi először egy villanypóznának, majd egy fának csapódott. Magerko a helyszínen életét vesztette, Medvedeva a kórházban halt bele sérüléseibe.
Magerko az Instagramon közvetítette, ahogy az autóval valószínűleg hazafelé tartottak. A videón jól látszik, hogy a lányok még ittak a kocsiban, a beltéri világítás pedig végig fel volt kapcsolva, ami szintén zavarhatta a sofőrt a kilátásban.
Hogy a balesetet pontosan mi okozta (a nyilvánvaló okokon kívül), egyelőre vizsgálják a szakértők.
A menetirányban felszerelt kamerák az ígéretek szerint mindent rögzítenek a vizsgán, az időpont és a vizsgáztató is visszakereshető lesz.
A forgalmi vizsgán is megkezdődik a videofelvételek készítése hétfőtől Romániában, ahol egy tavaly hozott sürgősségi kormányrendelet arra kötelezi a hatóságokat, hogy videofelvételekkel bizonyítsák: az általuk kiállított vezetői engedélyeket törvényes körülmények között érdemelték ki a jelentkezők.
Az illetékes hivatalnak egyelőre csak a fővárosban és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében sikerült a szükséges műszaki feltételekről gondoskodnia, de azt ígéri, hogy fokozatosan minden megye megkapja azokat a kamerákat, amelyekkel a forgalmi vizsga menetét lefilmezhetik a közlekedési rendőrök. Az „A” kategóriájú (motorkerékpárokra érvényes) jogosítványok megszerzését célzó vizsgákon nem filmezik a gyakorlati próbát.
A kamerákat menetirányban szerelik fel a „vizsga” feliratú járművekre oly módon, hogy az autó mozgását, az utat és forgalmat rögzítse, valamint lehetővé tegye a forgalmi vizsga időpontjának, a vizsgázó és vizsgáztató személyének azonosítását. A felvételek nem nyilvánosak, csak az illetékes bíróság kérheti ki őket, ha az alkalmatlannak ítélt jelentkező óvást nyújt be a vizsgáztató döntése ellen.
Hivatalosan a bukaresti kormány is az esetleges óvásokra hivatkozott, amikor elrendelte a gépjárművezetői vizsga mindkét (elméleti és gyakorlati) próbájának lefilmezését. Az intézkedést azonban a jogosítványokkal kapcsolatos gyakori korrupciós botrányok is szükségessé tették.
Néhány éve például az Arges megyei közlekedési rendőrség több magas rangú vezetőjét ítélte másféltől hat évig terjedő börtönbüntetésre a bíróság, amikor kiderült, hogy arra jogosulatlan jelentkezők ezreinek állítottak ki 700 és 4500 euró közötti csúszópénzért vezetői engedélyeket.
A texasi Curry Bishop egy fél év alatt rakta össze a találmányát, most egy közösségi finanszírozásra fenntartott oldalon gyűjt pénzt a gyártáshoz. Már a kitűzött cél duplája összejötte.
Bármennyire is igyekeznek a hatóságok felhívni az autósok figyelmét arra, hogy mennyire veszélyes, ha a forró autóban hagyják a házi kedvencüket vagy a gyermeküket, évről évre mégis sokan követik el ezt a végzetes hibát. Egy 11 éves texasi kisfiú azonban csinált egy kütyüt, ami megelőzheti az ilyen értelmetlen haláleseteket.
A CBS News beszámolója szerint egy évvel ezelőtt az akkor még csak 10 esztendős Bishop Curry egy hírre figyelt fel, amiben arról számoltak be, hogy egy 6 hónapos csecsemő halt meg egy felhevült autóban. A srác ezután azonnal hozzálátott az eszközhöz, ami segíthet, hogy többé ilyesmi ne forduljon elő.
Curry egy olyan ventillátort készített, ami egy bizonyos hőmérséklet felett bekapcsol, és hűteni kezdi a hátsó ülésen ülő gyermeket. A kütyüt az első ülés fejtámlájára lehetne felszerelni.
A srác ezek után tovább gondolta a készüléket, és egy még komolyabb eszközzel állt elő. Az új változat már egy GPS-t is kapott, így az képes érzékelni, ha a kocsi megáll. A kütyü azt is figyeli, ül-e a hátsó ülésen gyermek, és melegszik-e az autó (vagyis nem csak arról van-e szó, hogy a sofőrnek meg kellett állni a piros lámpánál).
Ha a kocsi belső hőmérséklete elér egy bizonyos pontot, a ventillátor automatikusan bekapcsol, és az autó hűtőrendszerén keresztül hűvös levegőt fúj a gyermek felé.
Bishop viszont még ekkor sem volt elégedett az eszközzel, így végül egy wifi-jeladót is épített bele, ami értesítért küld a szülő mobiljára.
A 11 éves fiú még januárban indított kampányt a GoFoundMe nevű oldalon azért, hogy összejöjjön a pénz az eszköz gyártására. Az eredetileg kitűzött 20 ezer dollár helyett eddig 44 565 dollár jött össze (kb. 12,2 millió forint). A texasi srác édesapjával együtt már jó néhány autógyártó cégnek bemutatta termékét, és úgy tűnik, többen érdeklődnek a szerkezet iránt.
Ezen a Lada reklámfilmen a fiatalok csak nevetnek, a korábban születettekben viszont valódi érzelem-cunami korbácsolódik fel.
Több évnyi kihagyást követően a közelmúltban visszatért hazánkba az egykori szovjet autógyártás zászlóshajója a Lada. A mostanság a hazai Lada kereskedésekben kapható Granták, Kalinák és Vesták azonban valahogy mégsem hatják meg az orosz technika iránt amúgy fokozott érdeklődést mutatók szívét. A friss Ladák közül egyedül talán csak a 4×4 Classic és a 4×4 Urban dobogtatja meg a régi Ladás szíveket, ami nem csoda, hiszen ezek a 21. századi modellek lényegében átmatricázott, 1977 óta gyártásban lévő Nivák.
Az igazi nagy klasszikus, a kereklámpás Zsiguli, vagy más néven a Zsiga még ennél is korábbi keltezésű, igaz ezt az 1966-os Év Autója Fiat 124-re épülő modellt – meglepő módon – már nem gyártják az oroszok. A VAZ-2101 típusszámú „ezerkettest” 1970 és 1982 között gyártották Togliattiban, 1974 és 1981 között pedig VAZ-21011 típusjelzéssel „ezerhármas”, 60 helyett 67 lóerős motorral ellátott kivitelben is készült a modell. A VAZ-2102-es kivitel volt a kombi, mely 1,2 literes motorral 1971 és 1985 között volt gyártásban.
A kiváló szovjet technikát többek közt az alábbiakban látható televíziós reklámfilm révén próbálták meg népszerűsíteni. A mai modern reklámoktól eltérően mindennemű számítógépes grafikától mentes, faék egyszerűségű rövidfilm nemcsak a retinánk, hanem a hallószervünk számára is mindenképpen maradandó élményt jelent.
És talán gyorsan rögtön rá is keresünk a neten egy bólogató kutyára.
Az Oroszországból származó videón jól látható, hogy a teherautó a „semmiből” tűnt fel, és nagy sebességgel közeledett a felvételt készítő kocsi felé.
A fedélzeti kamerák elterjedésének köszönhetően nemcsak baleseteket, de jó néhány szerencsés megmenekülést is láthattunk már. Ilyenkor valami isteni mázli (meg persze jó reflex) kell ahhoz, hogy egy lehetetlennek tűnő szituációt megússzunk. Elég csak arra a kamionosra gondolni, aki 2015-ben egyértelműen az utak hőse volt.
A Redditten a napokban ismét felbukkant egy videó (pontosabban egy GIF), ami egy hasonló helyzetet mutat: a teherautó sofőrjének kellett komoly teljesítményt nyújtania, hogy ne történjen baleset.
A felvétel annyiban még súlyosabb, hogy azt egy személyautó fedélzeti kamerája vette fel – történetesen annak az autónak a sofőrje, aki felé nagy sebességgel rohant a teherautó. Hogy ilyen helyzetben az ember mit csinálna (elkezd tolatni? kiugrik az autóból? imára kulcsolja a kezét?), nagyon nehéz eldönteni, a helyszínen pedig szinte biztos, hogy lehetetlen. Az utolsó pillanatig úgy tűnik, súlyos frontális karambol lesz a dologból, aztán…
Hogy végül megsérült-e valaki, vagy történt-e baleset, nem lehet tudni, de hogy a felvételt készítő autós kocsiját óráisi mázlival kerülte ki a sofőr, az egészen biztos.
Ma már nem is lehet kérdés, hogy az autózás jövőjét az elektromos (és önvezető) járművek jelentik. Ennek megfelelően nem is nagyon van olyan gyártó, amely ne fejlesztene ilyen vonalon, a tisztán elektromos hajtású modellek szép sorban jelennek meg a szalonokban és az utakon. Egyelőre úgy tűnik, Magyarország a használt e-autókkal veszi majd ki a részét a forradalomból. A kérdés csak az: megéri használt elektromos autót vásárolni?
Magyarország a használt autók országa. Bármennyire is szomorú ezt kimondani, az idén márciusban közölt adatokból egyértelműen látszik, az átlag magyar autóhasználó járműve egyre régebbi. A forgalomban lévő autók csaknem 80 százaléka 10 évnél idősebb, két év alatt 13,4-ről 13,9 évre nőtt az átlagéletkor.
Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, az új autó vásárlásnak jelentős gátat szab a járművek ára, hiszen egy több millió forintos kiadással ellentétben egy használt autó már néhány százezer forintból is beszerezhető (függően természetesen attól, hogy milyen idős, milyen állapotban lévő kocsiról beszélünk).
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint tavaly szeptemberben körülbelül 700, tisztán elektromos meghajtású gépkocsi volt üzemben az országban. 2015-ben 115 új elektromos autót adtak el a magyar kereskedések, és ez a szám tavaly nyár végére is alig ment száz fölé. 2016 ősze határkőnek számít, a kormány ugyanis tavaly októberében hirdette meg azt a 2+3 milliárd forintos keretet, amire azok pályázhatnak, akik új elektromos autót akarnak vásárolni.
A keret több mint 3000 elektromos autó vásárlására lenne elegendő, csakhogy a legfrissebb, 2017 májusi adatok szerint támogatással sem kapkodnak itthon az e-autók iránt. A felhívásra eddig 228 pályázat érkezett be, 167 kiadott támogatói okirat született, és 212 esetben van már megítélt támogatás. Akárhogy is zsonglőrködünk a számokkal, a háromezres keretszámtól nagyon messze vagyunk.
Mindebből arra a szomorú következtetésre juthatunk, hogy miközben zajlik az elektromos autók forradalma, egyelőre nem látni azt, hogy a közeljövőben Magyarország a forradalmat vezető országok sorába tartozhat – vagyis nem hazánk lesz majd az új elektromos autók nagy felvevőpiaca. Az viszont már egy sokkal reálisabb elképzelés, hogy ezeket a járműveket használtan vegyük meg. De megéri egyáltalán használtan elektromos autót venni?
Lássuk a matekot
A fent említett 1,5 millió forintos állami támogatást a 15 millió forintnál olcsóbb e-autókra adja a kormány, vagyis egy 30 millió forintos Tesla Model S vásárlására nem igényelhető az összeg. De például egy 8,5 millió forintos, teljesen fapados Nissan Leaf viszont még így is 7 millió forintba kerül.
Használtan azonban már jóval olcsóbban is hozzájuthatunk az elektromos járművekhez. A hasznaltauto.hu adatbázisában jelenleg 216, használt elektromos autóra vonatkozó hirdetés szerepel. A fent említett Nissan Leaf 2012 februári modelljéhez már 4 millió forint körüli összegért is hozzájuthatunk, vagyis kapásból 3 millió forintot spórolhatunk az üzleten. Mindezért cserébe pedig nem egy agyonhajtott autót kapunk, az adatlap szerint ugyanis alig több mint 88 ezer kilométer van benne. Vagyis évente átlagosan 17 600 km-t futott, ami szintén rendben van, hiszen a használt autóknál az elsődleges szempont, hogy mennyit futott. Csakhogy: az elektromos autóknál nem (csak) a megfutott kilométerek száma a lényeges, sőt, talán az számít a legkevésbé.
Vége a tekergetés korszakának
A használt autók esetében ugyanis a legtöbb vásárló attól tart, hogy az általa megvásárolt autó valójában sokkal többet volt az utakon, mint amiről a kilométeróra árulkodik. A német Automobilclub von Deutschland saját számításai szerint például a német autók közel harmadában nem valós a kilométeróra állása, ami eléggé ijesztő adat, tekintetbe véve, hogy nagyon sok használt autó érkezik Németországból a magyar piacra. A tekerést ráadásul idehaza is bünteti a törvény, de mint korábban kiderült, szinte hiába, a visszatartó ereje gyakorlatilag nulla. (Igaz, nemrég épp ezért ítéltek el valakit.)
“A használt villanyautók esetében nem lesz értelme a kilométeróra tekergetésének, az ugyanis, hogy mennyit futott a jármű, másodlagos szempont lesz – mondta a hvg.hu-nak Dr. Emőd István, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépjárművek és Járműgyártási Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense. A szakember szerint ezeknél a járműveknél egy másik tényező, az akkumulátorok kapacitása és állapota lesz az, ami döntően befolyásolja majd egy használt elektromos autó árát.
Ezeknél az autóknál a legfontosabb kérdés ugyanis, hogy mennyi utat lehet vele megtenni egy feltöltéssel. Hiába szerepel az órában 180 ezer kilométer, ha valaki már 300 ezret tett meg vele, az jóval több töltési ciklust jelent, ami az akkumulátor teljesítményét is befolyásolja. “Vagyis hiába kezd el trükközni valaki azzal, hogy az eredetinél jóval kevesebbre állítja be a kilométerórát, a próbaúton rögtön kiderül, hogy csaltak-e vele” – teszi hozzá Emőd István.
A használt akkumulátor is jól bírja a strapát
A legnagyobb kérdés persze, hogy mennyit bírnak ki ezek az akkumulátorok, vagyis hány töltési ciklus után kezd el drasztikusan csökkenni a kapacitásuk. Az okostelefonokról ugyanis pontosan tudjuk, hogy az idő előrehaladtával már jóval gyakrabban kell tölteni őket, mint új korukban (igaz, az élettartam a megfelelő töltési technológiával kitolható). Sokakat pedig épp ez riaszt el az elektromosautó-vásárlástól.
“A közhiedelemmel ellentétben az elektromos autók akkumulátorai jóval strapabíróbbak, mint amit az általunk használt egyéb készülékekben találunk. Tévhit, hogy egy ilyen telepet 3-4 évente ki kellene cserélni, a tesztek ugyanis azt mutatják, hogy a villanyautók még 4-5 év után is közel olyan távolság megtételére képesek, mint új korukban. Ez pedig még nagyon messze van attól, hogy a teljes akkumulátorcsomagot ki kellene dobni. Nem mellesleg az autók akkumulátorai akár cellánként vagy cellacsoportonként is cserélhetők, így ha csak a cellák egy része gyengül meg az évek során, akkor elég csak azokat újra cserélni” – emeli ki a szakember.
Emőd István szerint az a tévhit sem állja meg a helyét, hogy az akkumulátorok cseréje nagyon drága lenne. “Egy középkategóriás japán autó esetében nagyjából 1,5 millió forintos költségről beszélhetünk. Ez persze szervizköltségnek nagyon sok, ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a villanymotorok a hagyományos, belső égésű változatokhoz képest szinte elnyűhetetlenek, a mai autók karosszériáját pedig úgy készítik el, hogy az hosszú ideig rozsdamentes lehet. Mindezek fényében ha egy elhasználódott akkumulátorcsomagot kicserélnek, a fenti példával élve 1,5 millió forintért – egy új akku árát kifizetve – egy majdnem új autót kapunk” – hangsúlyozza a BME nyugalmazott egyetemi docense. Ez pedig meglehetősen jó befektetésnek tűnik, igaz, gyártónként igen eltérő lehet ez az összeg. A General Motors például egy kisebb vagyonnal felérő akkumulátorral dolgozik.
Akkumulátort cserélni? Legfeljebb egyszer
Az elektromos közlekedéssel foglalkozó német Umweltbilanzen Elektromobilitaet (UMBReLA) környezetvédelmi szempontból szintén foglalkozott azzal, hogy mennyi akkumulátorcsomag szükséges egy elektromos autóhoz. A számításaikban átlagosan 1,5 akkumulátorcsomaggal számoltak, vagyis a kocsik felénél élettartamuk során nem kell akkumulátort cserélni, a másik felénél egyszeri csere szükséges.
Mindez azért is lényeges, mert az akkumulátorok gyártása is szennyezheti a környezetet. “Ha a villamos áram termelése szén-dixod-mentes (szél-, víz- vagy naperőműből származik), akkor jóval környezetbarátabb technológiáról beszélhetünk, mint a belső égésű motorokkal szerelt autók esetén. Ha a villamos áram előállításakor a szén-dioxid-mentes és szén-dioxid kibocsátó előállítás aránya az uniós átlagnak felel meg (kb. fele-fele), akkor az ábrán zöld színnel jelölt terület jelentősen rontja a villanyautó szén-dioxid kibocsátását. A magyarországi arány nagyjából azonos az európaival” – teszi hozzá Emőd István.
A nagy bumm előtt állunk
A jelek szerint tehát – a közhiedelemmel ellentétben – megéri használt elektromos autót vásárolni. A hirdetések számából ítélve ezen a téren a piac egyelőre még ébredezik, de ha az akkumulátorok gyors fejlődésnek indulnak, az jelentős lökést adhat a kereskedelemnek. Ha ugyanis az új villanyautók ára nem csökken drasztikusan, minden bizonnyal külföldön veszik majd őket jobban, ami megnövelheti a Magyarországra beáramló használt elektromos autók számát.
Márpedig az akkumulátorok terén nagy változások várhatók. A német Fraunhofer-Gesellschaft nevű cég például nemrég olyan technológiát dolgozott ki, ami megduplázhatja az elektromos autók jelenlegi hatótávolságát. Ha elkészül, minden bizonnyal sokan cserélik majd le már meglévő elektromos autójukat az új változatra, ez pedig nekünk is elhozhatja a régóta várt zöld közlekedést.
Fizetőssé válik a parkolás a Szegedi út – Lehel utca – Róbert Károly körút – Dévényi utca – Szegedi út – Tatai utca – Rákos patak – Béke utca – Petneházy utca – Reitter Ferenc utca által határolt területen.
Az önkormányzat közlése szerint az érintett terület lakosainak az éves parkolási matrica az állandó lakóhely szerinti zónában biztosít díjmentes parkolási lehetőséget. Az éves parkolási matrica igénylésének feltételeiről a kerületi cég (www.kozszolgaltato.bp13.hu) honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
A parkolási övezet kiterjesztésével várhatóan kevesebb lesz a területet „P+R parkolásra” használók száma, így a helyiek könnyebben találhatnak várakozóhelyet lakásuk közelében, továbbá a kerület környezeti terhelése is csökken – közölte az önkormányzat.
Olimpia nélkül is megépítik a semmibe vezető új Duna-hidat!
Kiírták a nemzetközi tervpályázatot az eredetileg a 2024-es olimpiára tervezett Galvani hídra, ami Észak-Csepelen keresztül köti össze a Galvani út vonalában Dél-Budát.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Nonprofit Zrt. az MTI-vel azt közölte, hogy a kétszer 3 sávos új Duna-híd nemzetközi, meghívásos tervpályázata megjelent, erre 17 magyar és külföldi tervezőiroda jelentkezett, az előminősítést követően pedig még 5 pályázó adhatja be tenderét. A jövő évben dől el, hogy mely tervek alapján készülhet el a híd.
Fotó: Google Maps
Mint korábban megírtuk: a beruházásnak nem lenne túl sok értelme, a Rákóczi hídtól 2 km-re délebbre tervezett híd nyomvonalában Csepelen most semmi sincs, csak egy árva szennyvíztisztítómű meg szántóföldek. A ferencvárosi Illatos út környéke ma lepusztult, ipari rozsdazóna, néhány felszámolni kívánt nyomortelepszerű bérházzal. Megépítése mellett az a legnagyobb érv, hogy vastagon betervezték az olimpiai fejlesztések közé. Az szólhat még mellette, hogy leveheti a forgalom egy részét a Rákóczi hídról.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának közleménye szerint a tervpályázatra magyar szakemberek mellett többek között a nijmegeni (Hollandia) De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney, vagy a városikonná vált hídjairól híres holland sztárépítész, Ben van Berkel, továbbá a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier is jelentkezett. A meghívottak között szerepel még Franciaország egyik legdinamikusabban fejlődő építészirodája, az Explorations Architecture, továbbá a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura és a Linz új Duna-hídját tervező mérnök-építész, Marc Mimram is.
A nyertes pályamű kiválasztásáról neves magyar és külföldi szakemberekből álló tervzsűri dönt. A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke. A tagok között szerepel Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a híres francia hídtervező, Michel Virlogeu.
Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai projekt vezetője áprilisban jelentette be, hogy hiába vonta vissza a főváros a 2024-es játékok megrendezésére benyújtott pályázatát, minden tervezett beruházást megvalósítanak.
Ennek az 1:1 méretarányú járgánynak mi leginkább az összeszerelési útmutatójára lennénk kíváncsiak.
A McLaren tavasz elején mutatta be legfrissebb sportkocsiját, a 720S-t, mely nem sokkal később apró Lego-autó formájában is napvilágot látott. A 75880-as sorozatszámú kisautót követően most pedig elkészült a McLaren 720S valódi 1:1 méretarányú Lego-változata, íme:
A 83 napig épített járgány jelenleg 267 300 kockából áll, és a maradék 12 700 apró alkatrészt a Goodwood Festival of Speed nevezetű nagyszabású brit autós rendezvény látogatói illeszthetik rá a kocsira. Mivel a műanyag kockák nem tudnák megtartani a saját súlyukat, egy masszív fémváz adja a szerkezet alapját, illetve megjegyzendő, hogy a kerekek nem kockából vannak, hanem igazi Pirelli gumis felnikhez van szerencsénk.
A rendőrségi vizsgálatok szerint Venus Williams korábbi világelső teniszező volt a hibás abban a június 9-én történt közúti balesetben, melyben egy ember életét vesztette.
Az ütközés a hétszeres Grand Slam-győztes játékos floridai otthona közelében történt. A balesetet vizsgáló nyomozó jelentése alapján Williams sportkocsijával nem adta meg az elsőbbséget egy kereszteződésben, a zöld lámpára elinduló másik autó vezetője pedig már nem tudta elkerülni a karambolt.
Az eset után a vétlen sofőr utasát, egy 78 éves férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba, ahol 13 nappal később meghalt. A vizsgálat szerint Williams mindössze óránként 8 kilométeres sebességgel haladt, és nem fogyasztott alkoholt vagy kábítószert.
A 37 éves sportoló ügyvédje a rendőrségi jelentés állításairól nem nyilatkozott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Williams őszinte részvétét fejezi ki az áldozat családjának. A jogász azt is jelezte: jelenleg nincs oka azt gondolni, hogy a sportoló wimbledoni szereplése veszélyben lenne.
Sokan azt gondolják, pár percre, amíg mondjuk beugranak vásárolni, ki lehet bírni a kocsiban a nyári kánikulában is. Nem igazán.
Egy életszerű szemléltetést mutatott a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. Egy kocsit 30 percre leparkoltak a napon, a kissé felhős ég alatt, tehát nem a legdurvább sugárzásnak kitéve. Fél óra körülbelül az az intervallum, amiről sokan azt gondolják, annyira rövid, hogy nem lehet semmi baj abból, ha kutyát, egyéb háziállatot vagy akár gyereket hagynak a járműben ennyi időre – írták.
A hagyományos hőmérőn futó skálát vették kamerával. Az autóban 32 fok volt, amikor becsukták az ajtót, és magára hagyták a hőmérőt.
A felvételen az látszik, ahogy mindössze 10 perc alatt 36 fokosra melegszik, 20 perc alatt eléri a 39 fokot, fél óra alatt pedig 42 fokosra hevült a levegő az autóban. A gyorsított felvételen jól látszik, hogy a hőmérő higanyszála egyenletesen kúszik felfelé miután becsukták a kocsi ajtaját.
A légzsák jelentős mértékben növeli a túlélés esélyét egy közlekedési baleset során. Látványos videón mutatjuk, hogy pontosan hogyan.
A légzsákokkal kapcsolatos első szabadalmat az 50-es években védették le, de az első komolyabb fejlesztések csak 1968-ban kezdődtek meg. A kereskedelmi forgalomban kapható autók közül elsőként a Mercedes S-osztályban bukkant fel ez a biztonsági fejlesztés, mégpedig 1980-ban.
Ma már széles körben elterjedt ez a túlélési esélyt akár 50-70 százalékkal növelő eszköz, azonban mind a mai napig jó néhány olyan jármű közlekedik az utakon, melyekből hiányzik a légzsák. Ilyen autóba mi már nem szívesen ülnénk bele, az alábbi videón jól látható, igen egyszerűen felfogható okok miatt:
Az átlag magyar háztartás 10 évesnél öregebb, eleve használtan vásárolt autóval közlekedik. Az autók többsége 5 és 15 ezer kilométer közötti távot fut évente, a háztartások zöme pedig elsősorban bevásárlásra, belföldi utazásra és munkába járásra használja az autóját – derült ki a Bárdi Autó és a Trend International Kft. közös felméréséből.
Kevés új autót használnak a magyar családok. A háztartásokban használt autók csupán 7 százaléka nevezhető újnak, azaz legfeljebb 5 évesnek, de 21 százalékuk már 6-10 éves, ami újnak már semmiképpen sem mondható. Még ennél is rosszabb a helyzet a kifejezetten öreg autók megoszlását tekintve: a családok által használt autók 35 százaléka 11 és 15 év közötti, míg 37 százalékuk már eléri a matuzsálemi, 15 évesnél is idősebb kort. A háztartásokban futó gépkocsik átlagéletkora így 13,7 évre tehető.
Az autók életkora azonban önmagában még nem mérvadó, hiszen a rendszeresen elvégzett éves karbantartás (például olaj- és szűrőcserék), valamint a kopó alkatrészek megfelelő – a megtett kilométerekkel arányos – időben történő cseréjével a jármű igen sokáig tartható olyan állapotban, amelyre a hirdetésekben „újszerű” vagy „megkímélt” jelzőkkel hivatkoznak.
Eleve használtan vásároljuk
A hazai háztartások az autók 68 százalékát már elve használtan vásárolták, vagyis csak az autók egyharmada van az eredeti tulajdonos birtokában. A használtan vásárolt autók felét 5-10 évesen vették meg, a vásárlás időpontjában 18 százalékuk volt ötévesnél fiatalabb, 11 százalékuk viszont már akkor is öregebb volt 15 évesnél. Átlagosan 9 évesen kerültek a használt autók az új tulajdonosukhoz.
Használt autó vásárlása után célszerű feltétlenül elvégezni a fent említett karbantartási munkákat. Lehetőség szerint tanácsos egy autószervizben egy általános diagnosztikát is elvégeztetni és ellenőriztetni a kopó alkatrészeket, ezzel ugyanis sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. Vásárláskor a legjobb esetben is csak a szervizkönyvben feljegyzett javításokra hagyatkozhatunk, azonban a fékrendszer vagy a lengéscsillapítók állapota nagyban függ a korábbi tulajdonos vezetési stílusától és az útviszonyoktól is. Egy pár ezer forintos alkatrész kopása is vezethet százezres károkhoz, jobb megelőzni a bajt, amikor még megtehetjük.
Leggyakrabban bevásárlásra használjuk az autókat
A Bárdi Autó által végzett kutatás szerint az autók többsége 5-10, vagy 10-15 ezer kilométert tesz meg évente. 12 százalékuk ennél kevesebbet, ötezer kilométer alatt fut, 8 százalékuk viszont még húszezer kilométernél is hosszabb távot tesz meg egy év alatt.
A háztartások elsősorban bevásárlásra, belföldi utazásra és munkába járásra használják az autójukat. A kocsik elsődlegesen a bevásárlásnál kerülnek elő, a magyar családok 82 százaléka ebből a célból ül autóba. Emellett 72 százalékuk belföldi utazásra veszi igénybe autóját, 70 százalékuk pedig a munkába járásra használja. A családok lényegesen kisebb arányban említették a gyermekek szállítását, valamint a munkavégzést, külföldre pedig csak 16 százalékuk utazik az autójával.
A rövid távokon történő gyakori használat számos alkatrész cseréjét teheti szükségessé, kimondottan árt például az akkumulátornak. Még a modernebb, start-stop technológiával felszerelt autóknak sem tesz jót a gyakori elindulás-fékezés-megállás, ami bizony a zsúfolt városi utakon gyakorta megesik. Mielőtt az autónkat lecseréljük egy másik használt autóra, érdemes annak a pillanatnyi műszaki állapotán túl azt is felmérni, hogy a választott autótípusnak melyek a gyakoribb meghibásodásai, milyen alkatrész mennyibe kerül. Ehhez célszerű szakértőhöz, például egy megbízható autóalkatrész-kereskedéshez fordulni.
Nehéz lenne olyan helyzetet mondani, amiben az oroszok még nem használták a Ladát. Ezúttal farönköket kellett szállítani, de az utánfutó szóba se jött.
Miközben idehaza rövid időn belül két nagyon erős autós videó is született az utakról (egy és kettő), majdnem megfeledkeztünk arról, hogy Oroszországban is zajlik az élet. Burjátföldön, hogy egész pontosak legyünk, ami tulajdonképpen az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában.
Mindegy is, a lényeg, hogy nagyon messze van, fedélzeti kamerát viszont ott is használnak – legalábbis az a teherautós, aki az alábbi képsorokat rögzítette.
Valahol a senki földjén sikerült videóra vennie egy Ladát, amivel igen furcsa módon szállították a fát. A rönköket gyakorlatilag a hátsó ülésre pakolták be, ami persze jóval hosszabb volt, mint az autó keresztbe, így aztán kénytelenek voltak a hátsó ajtót kinyitni.
Azt nem tudni, mikor rögzítették a felvételt, ahogy azt sem, vajon sikerült-e a szállítmánnyal célba érni.
Egy 16 éves ámokfutó okozott balesetet a Pesti úton csütörtökön, dél után nem sokkal. Rendőrök elől menekült.
Június 29-én, bejelentés érkezett a rendőrkapitányságra, amely szerint a kőbányai Lángvirág utcában egy közlekedési vitából adódóan egy férfi fegyverrel megfenyegetett valakit. Ezután a rendőrök a bejelentő által megadott autót igazolni akarták. Az autó vezetője lassított, azonban az igazoltatás alól kivonta magát és gyorsítva továbbhajtott. Menekülés közben az autós a Bakancsos utca és a Pesti út kereszteződésében egy másik autónak ütközött, amelynek vezetőjét kórházba kellett szállítani.
Az ámokfutó autójában kábítószergyanús fehér port és egy airsoft fegyvert találtak a rendőrök.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
