Az eladott új autóra két év jótállást vállalt a kereskedő. A kocsi többszöri javítás után is beázott, ezért a vevő kérte a kocsi kicserélését, majd ennek elutasítása után a bíróságtól a vételár visszafizetését akarta elérni. Az elsőfokú bíróságon nyert, a másik két fórumon veszített. – írja a napi.hu
A Bírósági Határozatok honlapon megjelent jogeset azzal indul, hogy a vevő 2008. áprilisában, két év jótállással vásárolta meg az autót. Másfél év múlva a kocsi teteje beázott, majd a műszerfalból is folyt a víz.
A javítások után sem változott a helyzet, ezért 2009 decemberében az autó kicserélését kérte a vevő a kereskedőtől, aki azt elutasította. Amint lejárt a két év jótállás, a vevő bírsághoz fordult, ahol a jótállás miatti elállására figyelemmel kérte: a bíróság kötelezze a kereskedőt a kocsi vételárának (7 millió 580 ezer forintnak) a visszafizetésére, továbbá a vásárlástól számított kamatot is kérte a vételárra.
Az elsőfokú bíróság meg is ítélt a vevőnek 6 millió 837 ezer forintot. Ez úgy jött ki, hogy a vételárból levonta a 743 ezer forint regisztrációs adót. A vevőnek természetesen vissza kellett adnia az autót.
A kereskedő megfellebbezte az ítéletet, a másodfokú bíróság pedig neki adott igazat, és a vevő nem csak elveszítette a pert, hanem még 2 millió 168 ezer forint perköltséget is meg kellett fizetnie a kereskedőnek. Az indoklás szerint a jótállás a kereskedőt a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli, így a vevő csak az így meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. A szavatosság alapján járó, az adásvételi szerződéstől történő elállás joga csak akkor jár a vevőnek, ha ezt a jótállási szerződésben kikötötték. A kereskedő a javítható hibáknál a hibás alkatrész díjmentes javítását vagy cseréjét vállalta, így a vevő nem állhatott el a szerződéstől.
A jogerős ítélet ellen a vevő kért felülvizsgálatot a Kúriától, de ott is veszített. Arra hivatkozott, hogy a beázás okát a szakértő nem tudta megállapítani, így hiába javítják ki a szigetelést, a kocsi továbbra is beázik, tehát nem javítható.
A Kúria a jogi helyzetet úgy vázolta: a jótállás előnyösebb a vevőre nézve a szavatosságnál, mivel ennek az ideje alatt a kereskedőnek kell bizonyítani azt, hogy a hiba az eladás után keletkezett. Az autóra a jogszabály egyéves kötelező jótállást ír elő, de az eladó erre vállalt még egy további évet. E plusz egy évnek a tartalmáról azonban meg kellett állapodniuk. Ebben azonban csak a hibás alkatrész cseréje és a hiba kijavítása szerepelt, a vevő elállási joga nem volt benne. Miután pedig a vevő a jótállásra alapozta a keresetét, nem állhat el a szerződéstől.
A felülvizsgálati határozat azonban megjegyezte: nincs akadálya annak, hogy a vevő – ha úgy ítéli meg, hogy ez számára az adott esetben kedvezőbb – kellékszavatossági vagy kártérítési igényt érvényesítsen, ha e feltételei egyébként fennállnak.
Sokan nem tudják mi a helyzet ilyenkor és olyan szabálytalanságot követnek el,
ami akár 300 ezer forintjukba, vagy akár az életükbe kerülhet!
TUDTAD???
A vasúti átjárón való áthaladásnál a KRESZ szabályai mindenkor érvényesek; akkor is, ha a villogó piros jelzést esetleg hiba miatt kapcsolja be a berendezés. Ha van piros jelzés, az útátjárón nem szabad áthaladni. Ha a piros jelzés valamilyen tartós hiba miatt 6-10 percnél tovább tart, a jelzőkészülék általában önműködően sötétre kapcsolódik. Ha a fénysorompó jelzők sötétek, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a sorompó-berendezés nem működik, és a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell eljárni. A sötét fénysorompó jelző a közúton közlekedőket fokozott figyelemre kell, hogy késztesse.
A terv az, hogy 2019 végére létrejöjjön az országos, összefüggő kerékpárút-hálózat.
Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos a Magyar Hírlapnak nyilatkozva jelentette be, hogy eddig nem látott nagyságrendű forrás áll rendelkezésre az elkövetkező évek kerékpáros fejlesztéseire.
Csak a jövő esztendőre uniós keretből hat-hét milliárd forint garantált, hazai forrásból pedig tizenegymilliárdot különítettek el infrastruktúrabővítésre. Hozzátette: ezenfelül rendelkezésre áll 8,5 milliárd forintos uniós forrás a fővárosi fejlesztésekre, valamint a területi operatív programokból pályázható pénzek is, amelyeket a települések igényelhetnek meg a megyéken keresztül. Mindent összevetve, a következő években mintegy százmilliárd forint jut úthálózat-fejlesztésre.
Révész Máriusz beszélt a kerékpáros fejlesztési célokat 2027-ig meghatározó összefoglaló stratégiai tervről, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő kerékpáros főosztály készít elő szakmai szervezetekkel közösen, és amit várhatóan még a jelenlegi kormányzati ciklusban elfogadnak. Ez a stratégia egyebek mellett a hazai kerékpáros turizmus erősítését és az infrastruktúra bővítését tűzte ki fő céljául. A tervezet és az abban előirányzott fejlesztések azt szolgálják, hogy az eddigieknél legalább százezerrel többen járjanak munkába naponta biciklivel néhány éven belül.
Révész Máriusz elmondta: egy uniós statisztika szerint hazánk Dánia és Hollandia után a közösség országai közül harmadik helyen áll a napi rendszerességgel kerékpározók arányát illetően, amely döntően az alföldi városok kiemelkedően magas számának köszönhető. Kerékpáros turizmus tekintetében viszont sokkal rosszabbul állunk, hiszen az utóbbi években elsősorban hivatásforgalmi, nem pedig turisztikai útvonalak épültek. Jelezte: 2019 végére alakulhat ki az az országos, összefüggő kerékpárút-hálózat, amely ugyan még nem jelenti a teljes hálózat kiépülését, de turisztikai szempontból már meg lehet vele jelenni a nyugat-európai turisztikai piacon.
Ilyen vonatkozásban kulcsfontosságú a Duna menti kerékpárút megépítése, a balatoni „bringakör” megújítása, Budapest és a Balaton összekötése, majd ennek folytatása az Eger-Tisza-tó-Hortobágy-Debrecen vonalon, valamint az észak-magyarországi rész fejlesztése – olvasható a napilapban.
Egyes autós társaink számára semmi sem szent, van aki még a tűzoltóságnak fenntartott helyre is képes beparkolni.
Az alábbi fotó Veszprémben készült, és az vehető rajta szemügyre, ahogy az egyik helyi bevásárlóközpontban egy személyautó jogosulatlan módon a tűzoltóság számára felfestett területen parkírozik. A román rendszámú BMW X4 tetején egy szirénát és tűzoltólétrát esetleg valahogy még el lehetett volna helyezni az álcázás kedvéért, de a tűzoltófecskendőnek már nehezebb lett volna megfelelő helyet találni.
Ha valaki nem pilótaként, hanem versenymérnökként akar bekerülni a motorsportok elit csapataiba, akkor az egyik legjobb út manapság egy egyetemi versenycsapaton keresztül vezet. Ez a műfaj egyáltalán nem a „kis pénz, kis foci” kategória. Megnéztük, hogyan dolgoznak.
Nem mai találmány a Formula Student-versenysorozat, Amerikából jött ez is, már vagy harminc éve. Arrafelé a gyakorlatias kapitalisták már akkor azon törték a fejüket, miként lehetne változtatni azon, hogy az egyetemekről kikerülő diákok többsége jó ideig csak útban van egy vállalatnál. Nekik éles helyzetekben edződött, gyakorlati tapasztalatokkal érkező emberek kellenének inkább. Ez az igény persze minden gazdasági ágazatra igaz, de az autóipari diákok számára kiírt, a Formula-1-hez hasonlóan kompetitív ökoszisztémát jelentő versenysorozatnál nehéz lenne hatékonyabbat kitalálni, ahol szinte minden, a járműiparban előforduló szakmai elvárásnak meg kell felelni napi szinten.
A Formula Student szervezet bemutatkozó oldala egyértelműen igazolja, hogy az ötlet működik, nem hiába Ross Brawn, a Mercedes AMG Petronas F1 csapatának egyik korábbi nagykutyája az egész sorozat fő arca. A világszintű sorozat csapatainak számra jellemző, hogy csak Németországban van vagy száz alakulat, amely részt vesz a versenysorozatban. A magyarok a kelet-európai zónára kiírt futamokon indultak idén is és végeztek a tizenkettedik helyen a szezonban.
0-100 km/h 1,5 másodperc alatt
A sorozat egy-egy ügyes alakulata adott esetben még a mainstream médiába is bekerül, mivel olyan teljesítményekre képesek ezek a járművek, amelyeken átlagemberként (is) csak ámuldozni lehet. Most éppen egy ilyen studentes autó tudhatja magáénak a világ legjobban gyorsuló autója címet. A zürichi egyetem csapatának járműve jelenleg 1,513 másodperc alatt ugrik 100-ra. Mindehhez összesen 30 méter(!) kell neki a pilótának pedig a gyorsulási erő kétszeresét kell arra tapsolásnyi időre elviselnie, amíg az autó 100-on van.
Nyilván ez egy versenyen kívüli, rekordöntésre fokuszált eredmény – mondja Bukovácz Kristóf, a magyar BME Formula Racing Team (FRT) csapatkapitánya, aki szerint a magyar autó saccra 2,5 másodperc alatt lenne százon, ha ugyan így, szabadjára engednék minden tudását. A magyar csapat idei autója esetében 80 kW-os teljesítményt és a kerekeken 300 Nm feletti nyomatékot visznek át az aszfaltra versenyen.
A tényleges versenyeken a svájciak sem így mennek, ott 3,4 másodperc alatt 75 méter alatt, de nem is csak ez a lényeg – magyarázza Bukovácz Kristóf. Gyorsasági és hosszú távú számok is vannak, illetve az autó hajtásszabályozását is vizsgáztatják aszfalton. Ezen kívül sokat érnek a statikus feladatokon megszerezhető pontok is, amikor mintegy diplomavédés szerűen indokolni a konstrukciós kialakításokat.
A magyarok autóját egyébiránt négy agymotor hajtja egymástól teljesen függetlenül szabályozható bolygóműves áttételen keresztül, motoronként 35 kW-os teljesítménnyel. Az egész 230 kilogrammos konstrukció persze saját fejlesztés a futóművétől, az alumínium kerékcsonkba ágyazott, a motorokat körülvevő vízköpenyes hűtésen át, az összkerékhajtás vezérlőelektronikájáig. Nagyjából 30 ezer munkaóra eredménye.
A kocsi egyáltalán nem gyerekjáték, a jelenleg használt lítium-polimer akkumulátorcsomaggal például elég körültekintően kell bánni. Nem is tárolható a járműben, azt külön kezelik és a kocsit beindítani is csak a csapat egyik vezetőjének jelenlétében lehet. Nem csak a magasfeszültség miatt, amely 600 Volt, hanem az akkucsomag értéke miatt is, amely több mint 230 darab cellából áll, cellánként harmincezer forintért, de a csomag összeállítása egy versenyképes pakká, már a srácok ügyességét dicséri.
Sok profi csapat venne leckéket
Ha valami törik, szakad, vagy megreccsen a tesztek vagy versenyek során és javítani kell, akkor itt a pesterzsébeti főhadiszálláson gyorsban meg is tudják csinálni. A „gyorsban” persze relatív, nem ritkák az éjszakázások. Kaptak hegesztőasztalt, egy régi általános esztergagép is hadra fogható, ha kell. Sőt, sütni is tudnak ezt, azt. Ez persze esetükben karbon-kompozit karosszéria vagy aero elemet jelent, a kertben ott a kemence, ami még ugyan nem egy profi autokláv – az a jövő egyik nagy terve – de így is sokan irigykedve kérdezik, hol szereznek ilyesmit. Pedig ezt is maguk csinálták, de sok magyar versenycsapat szívesen gyártatna velük már most is, az biztos. Mert manapság éppen az ilyen karbon elemek tesznek autó és autó közt különbséget.
Az ilyen összetett projektek érdekessége laikus szemmel például az, hogy milyen elképesztő mennyiségű információhoz lehet pillanatok alatt hozzájutni. Itt van a sarokban például a karbonszálas anyag, ami bálába csavarva érkezik. Megtudjuk, hogy ennek a gyártója is a textiliparból nyergelt át jó időben a szénszálas szövésű anyagok gyártására, mert a technológia azonos, csak sokkal nagyobbak a lehetőségek.
A projekt anyagi része pontosan ilyen szakmai támogatókon keresztül realizálható, ezért aztán olyan számokba nem is nagyon megyünk bele, mint például, hogy mennyit visz el a csapat költségvetése. De, ha csak a fent is említett akkumulátor cellákat vagy egy gumiszett árát vesszük – ami nagyjából 60 kilométernyi (!) távot szolgál ki a versenyen és 300 ezer forintba kerül – látható, hogy hiába is akarna valaki holnaptól hasonlót üzemeltetni, a háttérben nagyon komoly anyagi erőforrások kellenének.
Roborace már itt is?
A nagyon közeli jövő és ez kicsit talán fájdalmas azért az autóversenyzés szurkolói oldaláról nézve, itt is az övezető kategóriáké. Nyilván esetükben mérnöki feladatokat kell megoldani és mi lehet szebb mérnöki kihívás, mint egy 200-zal repesztő önvezető szupersport autót építeni. Az pedig nyilvánvaló, hogy az önvezető autókat kiszolgáló fejlesztésekre most kell nagyon komoly erőket koncentrálni, mert még időben vagyunk – mondja a csapatmenedzser Marton Péter. Az idei szezont letudó autó ezért is kerül alapos átépítésre, telerakják kamerával, radarral, szenzorokkal ez fog menni önvezetőként, de nulláról kezdve, már tervezik a másik autót is a jövő évi futamokhoz.
A magyar FTR-s csapat pedig adott egy-két komoly nevet a szakmának. A Bári testvéreket a WTCC-ből Michelisz Norbi mérnökeiként lehet ismerni, de a Forma-1-es Red Bullnál éppen úgy dolgozik volt studentes mérnök Kling Sándorszemélyében, akit egyszerre említenek az FRT-esek. Ezek a kapcsolatok ráadásul a későbbiekben is nagyon jól üzemelnek, azoknál a cégek, ahová ezek a volt studentesek „felszívódtak”, segítőkészek és értik is, miről szól ez az egész, ha támogatókat kell keresni. A cégek pedig tisztában vannak vele, milyen srácokat lehet ilyen versenyeken összeszedni, a háttérben komoly ajánlatokkal kínálják meg egy-egy beszélgetés után a kiszemelteket. Mint a profi focinál, egy-egy jó igazolás könnyen „bajnokcsapatot” csinálhat később.
És, hogy mit hoz a jövő autóipara nekünk, utcai autósoknak? A látottak alapján villanyhajtást minden mennyiségben, de azt is látni kell, hogy az akkumulátorkérdés korántsem megoldott – mondják ők is. És ha kikacsintunk, akkor meg inkább ők is egy Audi RS3-at vagy RS6-ot hajtanának, nekünk bevallották.
A sofőr az út közepén állt az autójával, és semmivel sem jelezte, hogy mire készül. Amikor pedig kiszállt balhézni, ő járt rosszul – duplán.
Sajnos sok olyan autós közlekedik az utakon, aki időről időre úgy gondolja, elégtételt kell vennie egy másik autóson/motoroson/kerékpároson az őt ért „sérelem” miatt. Valószínűleg nincs olyan ország a világon, ahol ilyesmi ne fordulna elő – ezúttal Ausztráliából érkezett egy ilyen felvétel.
A fehér színű Honda CRV látszólag minden különösebb indok nélkül állt meg az út közepén, feltartva ezzel a mögötte érkező autósokat. Se irányjelzőt, se elakadásjelzőt nem használt, így a többi autósnak fogalma sem volt arról, hogy el akar-e indulni, vagy még egy helyben fog álldogálni egy darabig.
A közvetlenül mögötte lévő autós ki is kerülte őt (záróvonalon, ami szintén nem volt túl szabályos), a felvétel készítője azonban inkább mögötte maradt. Az autó néhány pillanattal később előrébb gurult pár métert, majd újra megállt – ekkor már a videó készítője is rádudált a Honda sofőrjére.
Mindezt a hondás nem hagyta annyiban, és kiszállt, hogy balhézzon, de a kéziféket már elfelejtette behúzni.
A Honda sofőrjének még szerencséje volt, hogy ennyivel megúszta a dolgot, és nem került a saját autója kereke alá.
A videó alapján minden bizonnyal arról lehetett szó, hogy a sofőr be akart állni a sötét színű furgon helyére, ezt azonban sem irányjelzővel, sem más módon nem jelezte a forgalom többi résztvevőjének, így nem csoda, hogy a mögötte lévők nem értették, miért áll egy helyben.
Öt gépjármű ütközött össze az M3-as autópályán Domonyvölgy térségében a Budapest felé vezető oldalon kedd reggel, a forgalom a leállósávban halad – közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.
A ráfutásos baleset az autópálya 37-es kilométerénél történt. A helyszínre riasztott aszódi tűzoltók megkezdték a műszaki mentést.
A rendőrség honlapján azt írta, hogy a balesetben az első információk szerint ketten sérültek meg, őket a mentők látják el. A belső és a külső sávot is lezárták, haladni csak a leállósávban lehet, ezért több kilométeres torlódásra kell számítani.
Az MTI információi szerint a balesetben két katonai rendészeti gépjármű is érintett.
A régi, korszerűtlen motorokkal felszerelt járművek sofőrjei számára 20 font fölé emelkedett hétfőtől a londoni behajtási díj.
A londoni polgármester, Sadiq Khan által elrendelt intézkedés alapján a 2006 előtt gyártott benzin- és dízelüzemű magángépkocsik tulajdonosainak 10 font szennyezési pótdíjat kell fizetniük minden egyes alkalommal, amikor hétköznap reggel hét és este hat óra között behajtanak a díjasított belvárosi övezetbe.
A tíz font pótdíjat a hosszú évek óta minden gépjárműre érvényben lévő, jelenleg 11,50 fontos behajtási alapdíjon felül kell fizetniük a rendelettől érintett járművek üzemeltetőinek, vagyis hétfőtől a légszennyezési tűréshatárt túllépő régi autókkal naponta 21,50 font (7400 forint) ellenében lehet csak közlekedni a londoni belvárosban.
Sadiq Khan a BBC rádiónak hétfőn elmondta: Londonban a krónikusan szennyezett levegő miatt egészségügyi válsághelyzet alakult ki, évente 9 ezer londoni hal meg olyan betegségekben, amelyek a légszennyezettséghez köthetők.
Az intézkedés népszerű a londoniak körében. A YouGov közvélemény-kutató cég a díjemelés napjára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit főváros lakosságának 74 százaléka támogatja a tízfontos behajtási pótdíj kivetését a legszennyezőbb régi járművekre.
A londoni közgyűlés 2003-ban honosította meg az akkor napi 5 fontos, azóta több hullámban 11,50 fontra emelt behajtási alapdíjat, amelyet minden négy- vagy többkerekű, belső égésű motorral hajtott jármű vezetőjének ki kell fizetnie, ha hétköznap reggel hét és este hat óra között kocsijával átlépi a belvárosi fizetős zóna határát. A díjfizetési kötelezettség alól csak az elektromos és hibridüzemű, vagy igen alacsony károsanyag-kibocsátású magánautók tulajdonosai kapnak mentességet vagy kedvezményt.
A behajtási díjkötelezettség nem vonatkozik a sürgősségi szolgálatok autóira, a taxikra és a tömegközlekedési járművekre sem.
Nagy-Britanniában 2040-től meg is tiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését. A brit kormány által nemrégiben bejelentett terv alapján attól az évtizedtől kezdve már csak elektromos, illetve hibrid üzemű autók kerülhetnek forgalomba a brit utakon.
A dízelmotorral felszerelt autók száma Nagy-Britanniában az elmúlt másfél évtizedben a háromszorosára emelkedett, és tavaly elérte a 10 milliót. A korábbi kormányok a dízelüzemanyag adójának csökkentésével még ösztönözték az ilyen járművek vásárlását az alacsonyabb fogyasztás és a kisebb széndioxid-kibocsátás miatt, ám az elmúlt években elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy jelentősen nőtt a dízelmotorok egyéb szennyezőanyagai okozta megbetegedések és halálesetek száma a legszennyezettebb levegőjű országrészekben, köztük Londonban.
A DestructionNation készített egy szimulációt arról, mi lenne, ha nagy sebességgel próbálnánk meg áthajtani 100 fekvőrendőrön.
Sokat vitatkoznak arról az autósok, vajon mennyire van szükség a fekvőrendőrökre. Az egyik fajta érv szerint nagyon, mert segít lassítani a forgalmat, így csökkentve a baleset kockázatát. A másik érv szerint viszont az autósok úgyis csak a fekvőrendőrnél lassítanak, emiatt az út többi részén gyorsabban mennek, hogy „behozzák a lemaradást”, ráadásul a fekvőrendőr utáni gyorsítás miatt megnő a fogyasztás és a légszennyezés mértéke is.
Akárhogy is, egy dolog biztos: minél nagyobb sebességgel hajt rá egy autós, annál kényelmetlenebb az áthaladás, de ami még ennél is fontosabb: annál nagyobb kár keletkezik a kocsiban. Hogy mi történne, ha valaki a lassú döccenés helyett már versenypályára illő sebességgel menne át rajta, azt egészen eddig nem tudhattuk. Most azonban egy videó mutatja be ezt a helyzetet.
A DestructionNation nevű YouTube-csatorna még a nyáron töltötte fel az erről szóló videót, amit nemrég a Popular Mechanics szúrt ki. Természetesen arra senki sem vállakozott, hogy 100-200+ km/h-s sebességgel hajtson át a fekvőrendőrökön, azonban készítettek egy szimulációt arról, hogy mi történne pontosan. Ráadásul nemcsak egy, hanem rögtön 100 fekvőrendőrt „fektettek” egymás mögé, így a hatás még durvább.
A videóban jól látszik, hogy az első néhányat még sikerrel veszi a legtöbb autó, utána azonban már néhány méter megtétele után elkezdt darabjaira hullani a kasztni, az autók pedig totálkárosra törnek. A benne ülők szinte biztos, hogy nem élnének túl egy ilyen kalandot.
A busz szeretett volna kiállni a buszmegállóból, de az autós ezt zokon vette. Pechjére ezt a rendőrök is látták.
Sosem értettük azokat, akik azzal próbálnak meg keménykedni a forgalomban, hogy az őket „sértő” autós elé bevágnak, majd befékeznek előtte, vagy nem engedik el, esetleg nem engedik át a zöld lámpánál és csak a piros előtt nyomnak egy kövér gázt, hogy ők átérjenek. Egyrészt mindegyik abszolút szabálytalan, másrészről balesetveszélyes, harmadrészt pedig az égvilágon semmit sem bizonyít a dolog, csak hogy mennyire nem való a vezetés az illetőnek. És akkor még cizelláltan fogalmaztunk.
Talán még a személyautó-személyautó keménykedésnél is lejjebb van, amikor az autós egy busszal kezdi el a fent említett dolgok valamelyikét megcsinálni. Ez látható az alábbi videóban is.
A felvétel feltöltője direkt takarta ki azokat az adatokat, amelyekről fel lehetne ismerni, hogy melyik járatról van szó és hol történt az eset – írja a Vezess. A dolog előzménye a beszámoló szerint az volt, hogy a busz szeretett volna besorolni a buszöbölből a forgalomba, amit a személyautó sofőrje zokon vett, ezért bünteti kezdte az utasokkal teli buszt.
Pechjére mindezt látták a busz mögött érkező rendőrök, így a keménykedés vége valószínűleg a közúti veszélyeztetés bűncselekménye miatt kell majd felelnie, amit gyakran szabadságvesztéssel és a vezetéstől való eltiltással „honorál” a bíróság.
Az egyszeri autós azt gondolná, hogy ha valaki nekiütközik az Erzsébet híd pesti oldalánál, majd megállás nélkül továbbhajt, akkor a rendőrség könnyűszerrel elkapja az illetőt, hiszen Budapest egyik legforgalmasabb útszakaszát egészen biztos kamerák tucatjai pásztázzák. Nos, az egyszeri autós ebben az esetben nagyot téved. – írja a Napi.hu
Egy szeptember eleji esős estén egy taxi halad utasokkal az Erzsébet hídon Budáról Pestre a buszsávban, mikor egy mellette elhaladó fekete autó ráhúzta a kormányt, kissé megzúzva az oldalát.
A vétkes sofőr angolosan távozott és volt akkora szerencséje, hogy a rendszámát a taxis nem tudta leolvasni.
A fuvarozó úgy döntött, hogy inkább elviszi az utasokat, nem hívja ki a rendőröket, hanem személyesen tesz feljelentést a lakóhelye szerinti rendőrkapitányságon. Ezt meg is tette, és – a rendőrök tanácsnak megfelelően – e-mailt is írt a területileg illetékes V. kerületi kapitányságnak (az ügyiratszámmal és néhány fotóval a saját autójáról), azért, hogy a híd térfigyelő kamerájának képét véletlenül se töröljék az előírt 5 munkanapon belül, mert szükség lehet rá.
A nyomozást a rendőrség kicsivel több mint egy hónappal később szüntette meg, miután a balesetet okozó személy kilétét nem sikerült megállapítani.
Hogy is van ez?
Az indoklásban két érdekes részlet is van:
A rendőrség azt írja, hogy a helyszínen van kamera, de annak felvétele nem volt elérhető az adott időpontban.
Ezzel kapcsolatban megkérdeztük az ORFK sajtóosztályát, hogy miért törölték a kamera képét annak ellenére, hogy a baleset másnapján már megszületett a feljelentés és a kerületi kapitányságot erről értesítették is. Amint válaszolnak, a cikket frissítjük.
A törvény egyébként – mint az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi állásfoglalásából kiderül – úgy szól, hogy
a kamerák képét öt munkanapon belül törölni kell, azonban ha a felvétel, illetőleg az abban szereplő személyes adat szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében felhasználható, akkor a rendőri szerv ezt legfeljebb 30 napig meghosszabbíthatja.
További érdekesség az indoklásban, hogy a rendőrség talált egy másik kamerát is (hogy ez hol van és ki üzemelteti, az nem derül ki), ennek képe azonban esős időben annyira rossz minőségű, hogy sem az autó rendszámát, de még a színét (!) sem tudták ez alapján kideríteni.
A rendőrség ettől függetlenül megállapította, hogy a balesetért az ismeretlen rendszámú autó vezetője a felelős, ennek azonban rá nézve aligha lesz jogkövetkezménye.
Bár a világért sem szeretnénk lekicsinyelni a térfigyelő kamerák jelentőségét, hiszen a rendőrségi hírekből tudjuk, hogy sok bűncselekmény felderítésében segítenek, az azonban mégiscsak bosszantó, hogy Budapest egyik belvárosi hídján simán meg lehet úszni egy cserbenhagyást. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a vétkes sofőr nem azért cselekedett úgy, ahogy, mert tisztában volt a rendszer hiányosságaival.
Gyorsulási versenyen törte össze autóját Steve Torrence.
Dragsterrel a startvonalhoz állni sosem életbiztosítás. Az autó néhány tizedmásodperc alatt irtózatos sebességet képes elérni, és elég egyetlen apró hiba ahhoz, hogy hatalmas baleset történjen.
Ilyen baleset történt nemrég Steve Torrence autójával is, amikor a texasi versenyen balesetet szenvedett autójával. A gép már 486 km/h-nál tartott, amikor megtörtént a baj.
Ehhez képest szinte hihetetlen, hogy a versenyző élve úszta meg a balesetet.
A legtöbb autós megijed a kocsi rozsdásodásától, ez a Lexus-tulajdonos viszont kifejezetten szereti ezt a fajta látványt.
Az optikai tuningot készít(tet)ő autósok gyakran ott rontják el a dolgot, hogy túlzásokba esnek. Ültetés, spoilerek, vadabb világítás, szoknya, felfelé nyíló ajtó – csak hogy néhányat említsünk ezek közül. Pedig volna itt egy jóval egyszerűbb megoldás is, amitől garantáltan minden szem az autóra szegeződik.
A Redditre került fel nemrég egy fotó, amelyen épp egy ilyen módon „tuningolt” autó látszódik. A tulajdonos a Lexus IS-nek akart egy vadabb külsőt kölcsönözni, így az egész kasztnit olyanná varázsoltatta, mintha rozsdásodna.
Természetesen nem maratták szét a karosszériát a hatás kedvéért, egyszerűen egy különleges csomagolófóliával fedték be az autó külsejét. A végeredmény igen látványos lett.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
