Összességében véve ezt gondolják a többségében budapesti autósok a fővárosi közlekedés átalakításáról a Magyar Autóklub felmérése szerint.
A Magyar Autóklub internetes kérdőívét kitöltő döntően budapesti autósok többsége nem ért egyet a megengedett maximális sebesség általános és egységes csökkentésével.
De, több mint háromnegyedük egyetért azzal, hogy ott, ahol azt a közlekedésbiztonság indokolja igenis kényszerítsék lassúbb haladásra a közlekedőket, azaz helyezzenek ki sebességkorlátozó táblákat.
– írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu
Korántsem ilyen egyértelmű ugyanakkor az ideiglenes kerékpársávok kialakításának megítélése.
Bár a többség ez ügyben is elutasító, a válaszadók harmada véglegesítené, sőt bővítené a kerékpársáv hálózatot. Egyebek között ez derül ki abból a dokumentumból, ami a kérdésekre adott válaszokat összesíti.
A Magyar Autóklub azt követően tette közzé saját kérdőívét az interneten, hogy úgymond megismerjék az autósok véleményét a főpolgármester által jegyzett, és a koronavírus-járvány alatt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazásával élve általa elfogadott koncepcióról, a főváros közlekedési rendjének átalakításáról.
KAPCSOLÓDÓ
A koncepció a balesetveszély, valamint a zajterhelés és a légszennyezettség csökkentése érdekében zöldítené a fővárost, egyebek között azzal, hogy tíz év alatt a mai autószám hatodával csökkentené a magáncélú autóhasználatot, az így felszabaduló utakat pedig részben a kerékpáros és a közösségi közlekedésnek adnák át, részben pedig parkokat, sétáló utcákat alakítanának ki a helyükön. Emellett számos más korlátozással is nehezítené a koncepció az autóval közlekedők életét és mozgását.
A kérdőívet, összesen 11 184-en töltöttek ki. A válaszadók valamivel több, mint a háromnegyede (76.1%) budapesti, 73,5 százalékuk férfi.
A kérdőív 20 kérdést tartalmazott, és némelyikre több választ is lehetett adni, emellett lehetőség volt arra is, hogy a válaszadók megindokolják a válaszukat, illetve kommentálhatták a kérdéseket, vagy a kérdésben megfogalmazott problémát is. Több százan éltek is ezzel a lehetőséggel minden egyes kérdésnél.
A válaszadók közel kétharmada (64.6%) nem támogatja az egyes sebességcsökkentést, azaz, hogy minden úton egységes 50, a mellékutcákban, illetve a védett lakóövezetekben 30 kilométer/óra legyen a megengedett maximális sebesség. (Sajtóhírek szerint az eredeti dokumentumban foglaltakhoz képest a városházi ellenzékkel folytatott egyeztetés után állítólag már a Főpolgármesteri Hivatal sem kívánná fűnyíróelv-szerűen megvalósítani a sebességcsökkentést.)
Tízből hatan azt is elutasítják, hogy a mellékutcákban 30 km/h-ra csökkentsék a megengedett maximális sebességet, bár a hozzászólásokban többen megjegyezték, hogy egyes utcákban még a 30-as tempó is sok.
Ugyanakkor az egyes utakon érvényes sebességhatárok differenciált felülvizsgálatát a megkérdezettek 75,3 százaléka támogatja, azzal, hogy ahol nem indokolt a csökkentés, ott hajthassanak a járművek a lakott területen általánosan érvényes 50 km/h helyett a 60, vagy akár 70-es tempóval is, ahogy ma is megtehetik.
Arról is megkérdezte az embereket az Autóklub, hogy milyen okokból tartanának indokoltnak sebességkorlátozást elrendelni bizonyos utakon. Erre a kérdésre több választ is lehetett adni. A válaszadók kétharmada a balesetek megelőzése érdekében, 30,1 százaléka környezetvédelmi megfontolásokból tartana indokoltnak sebességkorlátozást, míg 27,8 százalék azt a zajterhelés mérséklésére is alkalmas eszköznek vélte. Az összes válaszadó 31,1 százaléka azonban semmiféle indokot nem tart elfogadhatónak a differenciált sebességkorlátozásra sem.
A válaszadók 69,7 százaléka ellenzi, hogy P+R parkolók létesítése nélkül szorítsák ki az autókat a városból, ugyanakkor 57,1 százalék egyetért az autómentes övezetek kialakításával, bár az a válaszadók számára sem volt egyértelmű, hogy mit is jelent az autómentes övezet kifejezés. Behajthatnának-e majd oda a helyben lakók és az áruszállítók, vagy ők se? – vetették fel többen is. És volt, aki megjegyezte, csak akkor értenek egyet egyes városrészek autómentesítésével, ha egyidejűleg kerékpáros-mentesítenék a főutakat.
A pesti rakpart lezárást az autós forgalom elől 59,8 százalék utasította el, 34,3 százalék azonban egyetértene vele. A Lánchíd autómentessé tételének is 37,7 százalékos támogatottsága volt az Autóklub felmérésében résztvevők között, miközben 54,9 százalék szavazott nemmel. Ami azért is figyelemre méltó, mert például a pesti rakpart lezárása mellett valamivel kevesebben, a válaszadók 34,3 százaléka voksolt. (Akiknek a voksa sem az igen, sem a nem oldalon nem jelent meg, vagy nem válaszoltak a kérdésre, vagy nem volt véleményük róla.)
A megkérdezettek több mint 70 százaléka sürgősnek és fontosnak tartaná az M0-ás körgyűrű mielőbbi befejezését, amivel jelentősen lehetne csökkenteni Budapest átmenő forgalmát. Több hozzászóló megjegyezte azonban, hogy nem szabad várni a körgyűrű befejezésére, addig is sokat lehet és kellene is tenni a város közlekedésbiztonságának javításáért, levegőtisztaságának és zajterhelésének a csökkentéséért.
Hirdetés
A kérdőív kitöltői jellemzően legalább két különféle módon közlekedik. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Elsősorban milyen módokon közlekedik Ön Budapesten? (Több választ is megjelölhet)”, a 11 114 válaszadó 22 978 választ adott.
A számok azt mutatják, hogy a többség autóval és közösségi közlekedéssel vagy gyalog közlekedik a városban, de igen jelentős a kerékpárt használók aránya is, a bicikli a negyedik leggyakrabban használt közlekedési eszköz az autó, a közösségi közlekedés és a gyaloglás után a felmérés szerint.
A válaszadók közel 85 százaléka közlekedik autóval (és még valamivel) Budapesten; 15 százaléknyian írták ugyanis azt, hogy nem használnak autót a fővárosban. A többség (37%) a munkája miatt ül autóba, 34,2 százaléka kényelmi megfontolásból, ami alatt – mint az a válaszokhoz fűzött szóbeli kiegészítésekből kiderült – egyaránt értendő, hogy „két karton tejet és egyebeket kényelmesebb autóval haza vinni, mint kerékpárral”, mint az, hogy a válaszoló már idősnek, esetleg betegnek tartja magát a kerékpározáshoz, vagy a hegyvidéken él, ahol nem olyan egyszerű biciklivel közlekedni.
Valamivel több, mint a válaszolók tizede a gyermekei óvodába, iskolába, különórára szállítása miatt ül autóba. A megkérdezettek 18,8 százaléka elégedetlen a közösségi közlekedés színvonalával, 13,8 százaléka pedig a menetrendet nem tartja kielégítőnek, ezért használ inkább autót.
A többség különböző okok miatt ugyan, de akkor sem váltana autóról kerékpárra (25,3% váltana, 52,1% nem, a többiek nem válaszoltak vagy nem tudják), ha több és biztonságosabb bicikliút állna rendelkezésre. Jóval többen, a válaszadók 46,1 százaléka váltana ugyanakkor autóról közösségi közlekedésre, ha lennének olyan csökkentett árú, alkalomszerűen használható bérletek, amelyek erre ösztönöznék őket.
Ugyanakkor a közösségi közlekedést használóknak csak kevesebb, mint a harmada váltana kerékpárra.
Az Autóklub kevéssel az első ideiglenes kerékpársávok felfestése után tette közzé a kérdőívét. Önmagában is érdekes lehet tehát, hogy azokról miképpen vélekedtek az autósok, akik persze – mint azt a felmérés is igazolja, nem csak autóval, hanem autóval és más közlekedési eszközökkel, így alkalomszerűen kerékpárral is közlekednek, vagy legalábbis közlekedhetnek.
A válaszadók 22,6 százaléka csak ideiglenesen tartaná meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások alatt felfestett sávokat, 35,2 százalékuk azonban nemcsak, hogy indokoltnak tartja az „ideiglenes kerékpársávok intenzív fejlesztését”, de állandósításukat is támogatja. A többség (a kérdőívet kitöltők 38,6 százaléka) nem támogat semmiféle ideiglenes kerékpársáv-fejlesztést.
F.Gy.A.
Forrás: kozlekedesbiztonsag.kti.hu
MEGOSZTOM:
